TIZENÖTÖDIK FEJEZET
…
VÁLLADRA SZÁLL A DOPAMIN ÖRDÖG
Késleltetett jutalmazás, „Forró és Hideg”,
Stressz és még sok minden más…
Tudunk tanulni esetleg valamit az ovis gyerekektől arról, hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogyan késleltessük a jutalmazásunkat egy jövőbeni nyereségért? Tudunk bizony. Vegyük hát górcső alá, mit is tanulhatunk az eredeti pillecukor teszt kisdiákjaitól.
Itt láthatod a tesztet:
Azt gondolom, hogy az itt látott stratégiák „felnőtt verziói” talán hatékonyabbak számodra, de az ötlet, hogy sikeres embereket lemodellezzünk, nagyon jó, még akkor is ha csak 5 évesek.
Figyelem elterelési stratégiák:
A kis gyerkőcök sikeresen alkalmaztak figyelem elterelési stratégiákat, hogy ne azonnal egyék meg a pillecukrot. Volt aki elfordult, volt aki a szemét takarta el, volt aki kiment a szobából és olyan is, aki bebújt a szekrénybe. Mások azt választották, hogy másra fókuszálnak inkább: grimasz, beszéd, a másik gyerkőc, mint a jutalom. Minkét stratégia, akár a figyelem fizikai elfordítása, akár más cselekvéssel való elterelése jól működött, és sikeresen csökkentette a kísértést. Ezekkel a módszerekkel a gyerkőcök csökkentették a kísértés generálta dopamin létrejöttét az agyukban. Mikor a kutatók úgy hajtották végre a kísérletet, hogy letakarták a pillecukrot és csak mondták a gyerekeknek, hogy ott van, a sikeres várakozás ideje megtízszereződött. A sikeresen késleltetni képes gyerekek, nagyon sok vicces és fantáziadús figyelemelterelési módokat alkalmaztak. Énekeltek, grimaszoltak, orrukat piszkálták, fülüket vakarták. Kezükkel és a lábukkal játszottak és néha aludni próbáltak. Voltak olyanok is, akik beszéltek magukhoz, mondogatva, hogy várj, hiszen a jutalom még egy cukor. Más szóval mindent megtettek, hogy a kísértést létrehozó dopamin hatását átformálják egy későbbi, de nagyobb jutalomért.
Te tudnád ezeket a stratégiákat használni? Át tudnád irányítani a fókuszodat egy „nem túl jó dolog” kísértéséről, egy vonzóbb, hosszútávú célra? Tudnál úgy dönteni előre, hogy megváltoztatod a fókuszod valami másra, mikor érzed a vágyat valamire, ami nem jó neked? Persze hogy tudnád. Először, ha lehet azért kerüld el a kísértést. Tudom, hogy ez a legtöbb esetben lehetetlen. Nekem is olyan radikális változtatásokat kellett eszközölnöm az életemben, ami nem esett túl jól, ahhoz, hogy elkerüljem a kísértést. De mi van akkor, ha az egész folyamatot megkönnyíted azáltal, hogy megemeled a tudatosságod?
Mostanra tudod és megértetted, hogy a tudatos figyelem döntés helyzetet teremt. Kellően tudatosan, azt választod mindig, ami segíti a célodat, nem azt ami nem, mert tisztán látod a következményeket. És azt is látod, hogy ezek a következmények a te választásod eredményei. A limbikus rendszered rossz választásai, akkor szoktak történni, amikor autópilóta üzemmódban, teljesen tudattalanul vagy. A megemelkedett tudatosság kiveszi az autópilóta kezéből a céljaidat nem szolgáló döntéseket, így lesöpörve a Dopamin ördögöt a válladról. Több tudatosság, jobban kifejlesztett prefrontális agykérget jelent. A meditáció segítségével fejlesztheted ezt az agyterületedet. Ami még gyorsabbá teszi ezt a folyamatot az a Holografikus szinkronhangok.
De térjünk vissza a gyerkőcökhöz. Ezek a cukorvággyal átitatott emberpalánták, szintén használtak egy a kutatók által elvonatkoztatási stratégiának nevezett módszert. Például amikor a cukor helyett, annak csak a fényképét mutatták meg nekik, kétszer annyi ideig tudtak várni átlagban. Az átlagidő 18 perc volt. Az egyik kisgyerek, amikor megkérdezték, miért tudott tovább várni így válaszolt: A fényképet nem tudod megenni!
„Forró és Hideg”
A kutatók észrevették, hogy kétféle módon lehet a jelenséget megközelíteni gondolatban: Az egyik „felforrósít, felizgat” azzal, hogy a leginkább vonzó tulajdonságokra fókuszálva ösztönzi a limbikus rendszered, hogy még több dopamint termeljen. A másik, gondolatban olyan minőségekre fókuszál, ami „hidegebb”, kevésbé érzelmes és sokkal inkább leíró mód. Egy elvontabb gondolkodás a jelenségről, kevesebb érzékszervi impulzussal. Példánknál maradva, a pillecukorra gondolhatunk úgy mint egy édes, selymes, nagyon finom dologra, és ez által sokkal vonzóbbá válik. Vagy gondolhatunk rá úgy, mint egy fehér, kerek, kicsi, puha, felfújt dologra. Ez egy sokkal „hidegebb”, inkább absztrakt módja, ahogy láthatjuk a cukrot, így az kevésbé kísértő. Amikor a gyerekeket arra kérték, hogy a cukor „Forró” tulajdonságaira fókuszáljanak, fele annyi ideig tudtak várni, mint akkor, amikor a „hideg” tulajdonságaira. Minél „forróbb” volt a jutalom gondolatbeli reprezentációja, annál inkább bekapcsolt a limbikus rendszer, így téve sokkal nehezebbé a késleltetést. A „forró” csak egy másik elnevezése a szimpatikus idegrendszer „harcolj vagy menekülj” reakciójának. A „hideg” pedig a paraszimpatikus idegrendszer „nyugalmi válaszának”. Kutatók, hasonló relációt fedeztek fel szomorú és vidám gondolatok között. Amikor arra kérték a gyerekeket, hogy valami szomorúra gondoljanak, akkor olyan gyorsan adták meg magukat a kísértésnek, mint amikor a cukor „forró” tulajdonságaira fókuszáltak. Vidám gondolatok viszont háromszoros várakozási időt eredményeztek. Nehezebb késleltetni a jutalmazási mechanizmust, amikor szomorú vagy. Ekkor sokkal könnyebben megadod magad a kísértésnek és eszel egészségtelen ételt, mondasz olyan dolgot, amit később megbánsz, vagy viselkedsz nem kívánt módon. Amikor szomorú vagy, egy közepes „harcolj vagy menekülj” állapotban vagy. Az elhagyott nő ezért marad otthon és eszik meg egy egész doboz jégkrémet a sorozatokban. Amikor szomorúak vagyunk, a limbikus rendszerünk azt mondatja velünk,…a francba az egésszel!
Kutatások jelentős különbséget mutattak ki az asszociált és a disszociált nézőpontból való gondolkodás között is. Az asszociált módban saját nézőpontunkból látjuk és érezzük a dolgokat, míg disszociált módban valaki máséból. Amikor a gyerekeket megkérdezték, mit tenne egy intelligens ember, mikor ilyen kísértésnek van kitéve, (disszociált nézőpont) azt mondták, hogy Ő várna. Amikor azt kérdezték, Ő (asszociált nézőpont) mit tenne most, akkor azt mondta: …felfalnám az egészet.
Látni egy döntést, mintha az másé lenne, távolságot teremt, csökkenti az érzelmi komponenst, és egy „hűvösebb” hozzáállást biztosít, így lesöpörve a Dopamin ördögöt a válladról. Ezek a példák egyetlen általános szabályra hívják fel a figyelmünket. A befolyásoló erő nem az ingerben magában van, hanem sokkal inkább abban, ahogy azt magunknak reprezentáljuk. Önkontrollt teremt ha megtanulod, hogyan reprezentáld a dolgokat magadnak. Az önkontroll, a választás egy másik elnevezése. És mint azt már biztosan tudod, a tudatos figyelem választási helyzetet teremt. Két kísértést kiértékelő rendszerünk van tehát. A „Forró” érzelmi rendszer és a „Hideg” észlelő, megismerő gondolkodási rendszer. A „Forrót” az agyad limbikus rendszere vezérli, a „Hűvöset” pedig a homloklebenyed. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a két rendszert.
A „Forró” rendszered:
Minden hirtelen hozott, ún. „akarom azt” döntésed, a limbikus (határkérgi) rendszered irányításával jön létre. Ez a rendszered evolúciós szempontból egy sokkal régebbi, sokkal primitívebb része az agyadnak. A limbikus rendszered felelős a túlélésedhez szükséges alapvető irányítási és érzelmi funkciókért. Úgy mint, félelem, düh, éhség, szex, pillecukor stb. Betölt még más, a jelenlegi értekezésünk szempontjából lényegtelen funkciókat is. Az amigdala egy kicsi mandula formájú szerv, ami nagyon fontos része a limbikus rendszernek. Kulcsszerepet játszik a szexuális és vágy alapú viselkedésben, rávéve a testet hogy cselekedjen. De az egyik legnagyobb hátránya, hogy nincs semmilyen képessége arra, hogy a cselekedetek hosszú távú következményeit mérlegelje. Ennek ellenére azért van néhány nagyon fontos, pozitív szerepe is. Képessé tesz nagyon gyors reakciókra, erős, intenzív inger esetén. Intenzív érzelmi töltést, kedvet, lelkesedést ad életünknek. Az impulzív, hirtelen lelkesedésből való cselekvés lehet örömteli és gyakran jár át tőle az „ÉLETBEN VAGYOK” érzés. Az inger „Forró” tulajdonságaira fókuszálva, az amigdala könnyen bekapcsolhat és dopaminnal átfűtött „kapd el, szerezd meg” viselkedésre sarkalhat. Ez nagyszerű akkor, ha a „kapd el, szerezd meg” olyan dologhoz kapcsolódik, ami jobbá teszi az életed. Mint például spórolás a jövődért, egy képesség gyakorlása, edzés fogadalmad betartása, egészséges táplálkozás stb.. Persze legtöbben nem azonosítják a „Forró” rendszerű belső reprezentációt ezekkel a dolgokkal, pedig jó lenne. És a mindannyiunk által jól ismert hamisítatlan vágy arra, hogy megszerezd azt a valamit, bármiféle hosszú távú következmény mérlegelése nélkül, rengeteg problémát szülhet, amikor a döntéseidnek lehetséges NEGATÍV következményei vannak. Egy másik fontos felfedezés: a stressz aktiválja a „Forró” rendszert és nehezíti a hozzáférést a „Hideg rendszerhez”. Minél stresszesebb vagy, annál aktívabb a limbikus (harcolj vagy menekülj) rendszered, és annál könnyeben adod be a derekad a kísértésnek, figyelmen kívül hagyva bármilyen hosszú távú következményt. Egyértelmű, hogy a stressz szint csökkentése és a kísértésnek ellenálló képesség növelése nagyon jó ötlet. Mit gondolsz, mi az egyik legjobb módszer a stressz szint csökkentésére?
A MEDITÁCIÓ.
És véleményem szerint, a Holosync ennek az egyik legjobb módja.
A „Forró” rendszered hihetetlenül hasznos túlélési helyzetekben, de nagyon nem alkalmas hosszú távú tervek és célok menedzselésére és megvalósítására. Nem jó tervezésre, racionális gondolkodásra, késleltetett jutalmazásra, nyugodtság megőrzésére nehéz helyzetekben.
A „Hideg” rendszered:
A „Hideg” rendszered sokkal összetettebb. Racionális, észlelő, megismerő, elmélkedő, gondolkodó, visszaható és lassabban kapcsol be. Irányítása is, egy, az agy evolúciós szempontból „legfiatalabb” részéhez köthető, a homloklebenyhez, az önszabályozás és akaraterő központjához. A „Hideg” rendszer nagyszerűen alkalmas jövőképpel kapcsolatos döntések meghozatalára és önszabályozásra is. Megemelkedett stressz azonban elnyomja a „Hideg” rendszert. Pontosan ezért, bármi, amit a stressz csökkentése céljából tenni tudunk, az növeli a „Hideg” rendszer hatékonyságát. A „Hideg” rendszer tesz minket képessé arra, hogy jobban irányítsuk gondolatainkat, érzelmeinket és cselekedeteinket. Mikor bekapcsol, fölül tudja írni a „Forró” rendszer „szerezd meg, tedd meg azonnal” utasításait, meggátolva olyan lépéseket, amik megzavarnák hosszú távú céljainkat. A „ Hideg” rendszer kreativitásunk, képzeletünk és stratégia szerinti viselkedésünk forrása is egyben. Képessé tesz arra, hogy figyelmedet irányítva, szükség szerint rugalmasan válts stratégiát, hogy elérd célod. A „Hideg” rendszered és a homloklebenyed nem fejlődik ki teljesen a húszas éveid közepéig. Így érthető az a rengeteg kockázatos és buta döntés, amit fiatalon hoztunk.
A „Forró és Hideg” rendszered poláris ellentétek. Amilyen mértékben az egyik aktívabbá válik, olyan mértékben kapcsol ki a másik. Azt gondolom, hogy szeretnéd megtanulni, hogyan tedd aktívabbá a „Hideg” rendszered. Szerencsére ez nem olyan bonyolult. A meditáció nemcsak segíti a homloklebeny működését, hanem segít létrehozni több közvetlen idegkapcsolatot is a limbikus rendszer és a homloklebeny között, így lehetővé téve a jobb szabályzást. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a Holografikus szinkronhangokkal történő meditáció, hihetetlenül felgyorsítja a folyamatot, megkímélve téged a hosszú tanulási ciklustól, ami a meditáció elsajátításához szükséges. A hosszú távon jelen lévő stressz, kifejezetten káros a homloklebenyednek. Ez természetesen nehézzé teszi a tervezést, késleltetett jutalmazást és a hosszú távú döntéseket. Legyengített homloklebennyel könnyebben válsz érzelmileg reaktívvá, amikor csalódott, frusztrált vagy. Ekkor a limbikus rendszered hozza a döntéseket, nehézzé téve a kreatív megoldások megtalálását az életedben jelentkező problémákra. Azt tudjuk, hogy a kreativitás a Théta agyhullámokhoz köthető. Ebből egyenesen következhet, hogy a stressz sok más egyéb negatív hatása mellett csökkenti a Théta agyhullám előállítási képességeinket. Nem meglepő, hogy a stressz homloklebenyre gyakorolt hatása következményeként, nehezebben tudjuk megtartani állásunkat, lediplomázni, fenntartani házasságunkat vagy más kapcsolatunkat, érünk el hosszú távú célokat, kerülünk el olyan hülye döntéseket, amik a pillanat hevében „Jó ötletnek tűnnek”.
Láthatjuk, hogy a meditáció, különösen a Holografikus szinkronhangokkal történő, „ÁTHUZALOZZA” az agyad és megerősíti a homloklebenyed. Krónikus stressz szintén ezt teszi, de pont fordítva. Hosszú ideig fennálló stressz a homloklebenyben és hipokampuszodban (memória fontos központja) leépülést okoz, és megnagyobbítja az amigdaládat. Azt gondolom, hogy Te, aki egy jobb élet reményében keresel és kutatsz, szeretnél szuper-tudatossá válni és csökkenteni a stresszt. Szerencsére a meditáció mindkét folyamatot segíti.
A következőben szeretnék egy olyan jelenségről írni, amiről még sokan nem is hallottak. Ez pedig a Sziv Frekvencia Variabilitás, SZFV. Ez egy pontosan mérhető adata a szívednek, hogy hogyan változik a dobbanások között eltelt idő. A variabilitás mértéke nagyon nagy hatással van az érzelmi ellenálló képességedre és arra, ahogyan az élet hullámvasútján képes vagy lavírozni. Azt is látni fogod, hogy a SZFV szinte mindennel összefügg, amiről eddig meséltem. Az SZFV megértése nagyon fontos a szuper-tudatosságod szempontjából.