sorsügynökség.hu

ELSŐ MELLÉKLET

 …

 

TALÁLKOZÁS RÉGI MOTOROSOKKAL

…

 

Deirdre, felvéve 2010, junius 14

 

Bill: Deirdre, hogy vagy?

Deidre: Jól köszönöm. Jó itt lenni.

B: Kezd azzal kérlek, hogy elmondod melyik szinten vagy a Holosync-ben és körülbelül mióta használod a Holosync-et?

D: A 11. szinten vagyok és próbálom kitalálni mióta használom a hangokat. Azt gondolom,  minimum 10 éve, de talán 11 is van már, de minimum 10. Azt vettem észre magamon, ahogy haladok a felsőbb szinteken, egyre inkább elnyújtom, mert nem szeretném, hogy véget érjen.

Mikor valami ennyire az életed részévé válik és ennyire fontossá is egyben, nem tudod elképzelni, hogy ne legyen többé. Nem tudom mások hogy vannak ezzel, de a meditáció nagyon fontossá vált számomra, és ezen a módon olyan könnyed és gyors.

Hamarabb felejteném el megmosni a fogamat reggel, minthogy elfelejtkezzek a meditációmról. Még akkor is amikor korán reggel repülök, vagy bármi más korai elfoglaltságom van, akkor is csinálok legalább egy részmeditációt, mert nekem ma már így kezdődnek a napjaim.

B: Vissza tudsz emlékezni, miért kezdted el használni a Holosync-et? Voltak problémáid, mi volt a motivációd?

D: Problémáim azok voltak, de nem az volt a valódi motivációm. Számtalanszor próbáltam meditálni ezt megelőzően. Csoportban jól ment, de napi rutinként önkínzásnak tűnt. Bűntudatot éreztem, mert nem tudtam megtartani a napi meditációs rutinomat, napról-napra, ahogy szerettem volna. Motivált lettem amikor először olvastam a Holosync-ről. Arról, hogy mit is tett másokkal, és abban is biztos voltam, nekem is jót fog tenni. A kérdés csak az volt, hogyan csináljam, hogy ne legyen terhes. Először a 0. szintet hallgattam meg. Azonnal azt éreztem „ ez fantasztikus”! Imádtam a hangját és tudtam, hogy segíteni fog. Fogalmam sem volt, hogy mennyit, de tudtam hogy fog.

B: És mik voltak az első jelenségek, amik veled történtek, amik azt az érzést keltették benned, hogy valami pozitív történik?

D: Őszintén megmondom, hogy nem tartottam be a hallgatási útmutatót, mint ahogy valószínűleg sokan nem teszik. Valahogy sosem sikerült egy extra órát összehoznom a napjaimban, ezért azt mondtam magamnak „felkelek 15 perccel korábban és meghallgatom a bemerülés hang felét az ágyamban”, és így is tettem néhány napig. Ezt követően hallani akartam az egész hanganyagot és azon kaptam magam, hogy így teszek, csak ülök és hallgatom.

Két hónap múlva azon kaptam magam, hogy nem akarok kihagyni egyetlen napot sem. Akkoriban nagyon stresszes volt a munkám. Azt éreztem, semmi időm sincs magamra. Egy kicsivel több bort ittam, mint ami javasolt a stressz menedzselésére. Úgy tűnt csupa stresszes ember vesz körül.

Az első változás, amit észrevettem, az idő, amit meditálással töltök, az az én időm. Tényleg birtokoltam azt az időt. Így kezdetben nagyon jól éreztem magam az alatt az idő alatt. Később ez kiterjedt az egész napomra, és befolyásolta hogyan reagálok a dolgokra körülöttem.

Idővel a stressz eltűnt az életemből a stresszes emberekkel együtt. A szokásaim egyre jobbakká váltak és mindez nagyon természetesen történt. Semmilyen kötelességtudatot sem éreztem a kezdetektől. Azért csináltam, mert jól esett. Jó volt mialatt csináltam és a napjaim is egyre jobbak voltak.

Azt is megértettem, bár egy óra hosszú időnek tűnik, hogy jobb döntésekkel hónapokat spórolhatok magamnak, és pontosan így is történt.

Érted ugye, nyugodtabb vagy, kevesebbet hibázol. Nem vesztegeted az idődet zsákutcákba behajtva és ott tétlenkedve. Ez egyre gyakrabban történik így, mert valahogy jobban összhangban vagy magaddal és a világgal. Ezáltal rengeteg időt spórolsz. Azt gondolom ezt viszonylag hamar észrevettem.

B: Úgy hangzik a Holosync javított a közérzeteden és olyan dologgá vált, amit nem szívesen hagynál ki a mindennapjaidból.

D: Pontosan! Alig hittem el, hogy néhány hónapon belül az egész órát végigcsináltam nap-nap után, boldogan, és ez azóta is így van.

B: Említetted, hogy a Holosync-et megelőzően borral próbáltad csillapítani a stresszt. Hogyan működött a dolog?

D: Tudtam, hogy a bor nem jó megoldás. Nem ittam azért olyan sokat, de minden nap ittam, és éreztem, hogy nem jó az irány. De akkoriban fogalmam sem volt, hogyan kezeljem a stresszt.

Azt gondolom a Holosync-el való meditáció segített abban, hogy sikeresebben zárjak ki dolgokat. Úgy értem, hogy tudod az a valaki ott van, vagy hogy az a munka vár rád, de abban a pillanatban nem kell velük törődnöd. Megtanulsz fókuszálni arra, amivel éppen akkor foglalkozol.

Persze a legrosszabb fajta stresszt a képzeleted szüleményei okozzák. Észrevettem, hogy minden, ami felkavart, a végén megoldódott, és ami pedig nem, az megjósolható volt amúgy is. A kezdetekkor a Holosync megadta nekem azt a kis védőburkot, amire szükségem volt, hogy azt érezzem védve vagyok a stresszes helyzetektől.

Nem sokkal később megtudtam a koleszterinem magas. Sikerült változtatnom az életmódomon, különösen azon, amit ettem. Nem okozott gondot. Akaraterő és fókusz kérdése volt. Azt gondolom az egyik legnagyobb ajándéka a Holosyncnek a megnövekedett fókuszálási képesség.

Nagyon hatékony. Olyan sok minden sokkal gyorsabban működik így. Amikor fókuszálva éled az életed, minden sokkal stresszmentesebb, mert a fókusz a jelenben tart, tudod olyan mélyen. Minden képzeletbeli dolog eltűnik, mert a jelenben maradsz.

Számomra ez egy hatalmas nyereség volt, mert a Holosyncet megelőzően nagyon szorongó személyiség voltam. Különösen a munkámmal kapcsolatos felelősségek nyomasztottak, valamint más emberekkel, és az irányukba érzett kötelezettségekkel kapcsolatban szorongtam sokat. Mára ez teljesen eltűnt. Egy kicserélt ember vagyok.

B: Úgy hangzik, azt csináltad, mint igen sokan: aggódnak a jövőért és emésztik magukat a múlt miatt, ami már valójában elmúlt. És ahogy a Holosyncet használtad ez egyre kevésbé történt meg veled. Ma már a jelenben tudsz maradni és könnyedén fókuszálsz arra, amit akkor és ott tenned kell.

D: Leginkább az elképzelt jövő aggasztott, az volt az én igazi bajom. A szorongás mértéke amiben éltem szinte elviselhetetlennek tűnik innen visszatekintve. Ami igazán lenyűgöző, az a belső változás, amit a Holosync létrehoz benned.

Nem tettem semmi különöset, hogy az életem kevésbé stresszes legyen. Egyszerűen csak kevesebb stresszt tapasztaltam és azt is, hogy a stressz eltűnésével bizonyos emberek is eltűntek az életemből, ami nagyon jó volt. Érted, ugye? Nem voltak jelen többé az életemben és sokkal kevesebb stresszt tapasztaltam. Nem volt ellenségeskedés, gyűlölet, leszámolás, semmi. Ez csak úgy megtörtént magától, ahogy megváltoztam belülről.

B: Milyen érzés, hogy az a sok szorongás és azok az emberek mind eltűntek az életedből?

D: Nagyon jó, mert sok időm marad arra, amivel szeretek foglalkozni. Ez azt is jelenti, hogy az életminőségem sokkal magasabb, mint azoknak az embereknek akik körülvesznek, de őszintén megmondom ezt még nem nagyon értem, miért.

Nagyon érzékenyen érint, hogy azt látom olyan sokan szenvednek és nem tudom őket leültetni, elmagyarázni nekik, mit kell tenniük. Próbálsz segíteni és adni nekik valamit magadból, de szépen lassan megtanulom, hogy ne akarjak túlságosan segíteni. Ez egyike a utóbbi évek felismeréseinek. Ez lehet az a „rezgés”, amiről beszélsz. (segítő levelek 11, Z.) Azért igyekszem valami pozitívat magammal vinni a kapcsolataimba és az emberek gyakran kérdeznek is róla.

B: Milyen visszajelzéseid vannak a családtól és a barátoktól? Észrevették mások is a változásokat rajtad?

D: Igen. Észrevették, hogy nem jövök könnyen zavarba, hogy jól kezelem a stresszt, amitől mások teljesen kiakadnak vagy elmenekülnek, mint ahogy én tettem ezelőtt. A fodrászom megjegyezte, hogy még a hajam is más. Azt mondja, hogy vastagabb, mint 10 évvel ezelőtt. Vastagabb, göndörebb és élettel telibb.

B: Egy új termék ötletét juttattad eszembe.

D: Persze. Hajgöndörítő. Azt gondolom nem tűnök már olyan félősnek a világ dolgaitól. Ezt megelőzően az voltam. A másik, ami feltűnt nekem, hogy nem beszélek ezekről a dolgokról az embereknek, hacsak rá nem kérdeznek. De mintha tudnák, hogy valami történik velem egy másik, spirituálisabb szinten. Gyakran hallok ilyeneket a barátoktól „ szeretnék valami spirituális gyakorlatot” és ez azért érdekes, mert nem én hozom fel a témát. Ők hozzák fel maguktól és én segítek, amiben tudok.

B: Mesélnél még a veled történt változásokról? Voltak időszakok, mikor többet változtál, mint máskor, vagy állandó volt a változás? Hogyan történt?

D: Nehéz ezt megítélni. Egyrészt ott a meditáció, ugyanakkor az élet is zajlik körülötted és hatással van rád. Vannak azonnal észrevehető változások, mint jobb fókusz, alacsonyabb stressz szint. Azután vannak dolgok, amik az idővel fejlődnek ki, mint az is, hogy vidámabb emberré válsz, egy olyan szintű jó érzéssel magadban, amit azelőtt nem ismertél.

Vannak drámai pillanatok a meditációid alatt is. Mindenkinek mások a megtapasztalásai. A vízióknak és más különleges élményeknek is megvan a saját ritmusa. Nekem ezek nem nagyon jelentkeztek az első három évben, de ezt követően elég gyakran.

Azt kell mondanom, hogy a Holosync megváltoztatja az egész életedet, egyre inkább, ahogy haladsz előre. Mert minden változás egy újabbhoz vezet és olyan emberekhez, akik jobban illenek ahhoz az emberhez akivé válsz.

Négy évvel ezelőtt kezdődött, hogy sok haláleset történt körülöttem. A szüleim, a volt férjem, akihez nagyon közel álltam, és más hozzám közel álló emberek is elmentek. Hirtelen történt, de egy napra sem hagytam abba a meditációt. Addigra már rendelkeztem egyfajta egyensúllyal.

A meditáció olyan volt, mint egy horgony a nyugtalan tengeren. Túléled ezeket az időket, és meg is változtatnak, de az hogy a meditációm addigra stabil volt nagyon fontos szerepet játszott a nyugalmamban. El kell mondjam, hogy voltak nagyon, de nagyon nehéz időszakok.

A volt férjem hónapokig volt az elfekvőben és amikor valaki körülötted hosszabb ideig haldoklik, az nagyon kimerítő. De én valahogy többet tudtam adni neki, mert a Holosync is olyan sokat adott és segített nekem. Gyakran meditáltam a szobájában és ő tudta, hogy meditálok, nagyon hálás voltam, hogy ez így van.

Azt gondolom, hogy a program szintek, mint „tisztulás” (szint 5-8 Z.) és „virágzás” (szint 9-12 Z.) nagyon találóan vannak elnevezve. Azon a szinten vagyok, ahol valamiféle kivirágzás történik velem. Olyan helyen lakom, ami sokkal jobban illik hozzám, mint az ezt megelőző. A munkám egy megvalósult álom. Nagy mennyiségű kutatási pénz áll rendelkezésemre, fantasztikus emberekkel dolgozhatok, olyan emberekkel, akiket szeretek és tisztelek. Az egész életem keretrendszere fejlődésben-kivirágzásban van.

Az elmúlt hónapokban éreztem meg igazán az ízét. Az édesanyám és a volt férjem is 2008 májusában halt meg. Egy év volt mire belenyugodtam. Egy évvel ezelőtt költöztem el. És most ezen a remek helyen vagyok, ezzel a rengeteg kutatási pénzzel, ezekkel a nagyszerű kutatókkal, és ez csodálatos.

B: Úgy hangzik ennek nagy részét a Holosyncnek köszönöd.

D: Nélküle sosem történik meg. Ezt ki merem jelenteni. Voltak más jó dolgok az életemben, de nem hiszem, hogy azok olyan hatékonyak lettek volna, ha nem csinálom a Holosync meditációt. Tényleg így gondolom. Persze nem ez az egyetlen jó dolog az életemben, de azt érzem, hogy ez teremt alapot minden másnak. Ezért nem tervezem, hogy abbahagyom a meditációt valaha is.

B: Olyan ez az utazás, ahogy elképzelted?

D: Milliószor jobb. Amikor az életed egy érzelmi hullámvasút, adrenalinon és stresszen élsz, el sem tudod képzelni, milyen az a nyugodt, bizonyossággal teli, boldog érzés, ami lehetne a lételemed az időd java részében. Őszintén mondom, el sem tudtam képzelni egy ilyen belső állapotot, azt még inkább nem, hogy ez az enyém. Olyan szerepekben, történetekben és érzésekben találom magam nap mint nap, amit el sem tudtam képzelni.  Nem tudtam elképzelni, hogy túlélhetem a három legfontosabb ember halálát és azt tudom majd mondani egy szép napon, és ma már tényleg kimondhatom, hogy az életem teljes és tökéletes.

Nem számít, hogy nincs párom, most ez a helyzet. De olyan teljességet érzek, amit el sem tudtam képzelni ezelőtt. El kell mondjam az elején azt gondoltam, a Holosync egy igen nagy beruházás anyagilag. A komputeremen kívül, amit leárazáson vettem, talán ez volt az egyik legnagyobb befektetés az életemben. De el kell mondjam, hogy messze a legjobb is.

Nem esett le, hogy milyen hosszú is az összes szint. Azt gondoltam ez nagyon sok pénz, de az egész sorozatot megvettem (Amerikában megveheted az összes szintet egyben, előre, kedvezménnyel, úgy hogy belépsz a Centerpoint Inner Circle-be  Z.), mert tudtam, hogy meg akarom és meg is fogom csinálni az egész programot. Azt nem fogtam fel, hogy ez legalább 15 évig fog tartani, de megmondom a frankót, használni fogom a Holosyncet továbbra is, azt követően, hogy az összes szintet befejeztem.

Ez nagyon nehéz lehet számodra Bill! Elmagyarázni embereknek, mennyire jól érezhetik magukat, mikor az is lehet, hogy még sosem érezték olyan jól magukat. Azt tudom, hogy én teljesen harmóniában vagyok magammal, az intuícióm csodás magaslatokban és egyben a felszínen is ragyog, hogy használhassam. Megérintenek az emberek és én is hatással vagyok rájuk.

Ezek számomra is teljesen új dolgok voltak, mert nem így működtem. Nem voltam ezen a szinten amikor elkezdtem. Olyasvalaki voltam, aki már megismert néhány dolgot, és felébredt spirituálisan, de az életem nagyon zavaros volt, egy folyamatos érzelmi hullámvasút. Szeretem az intenzív érzéseket, de az életedet más alapokra kell helyezned. Azokban az időkben az egyik intenzív érzéstől a másikig tartó vesszőfutás volt az életem. Ezek az érzések gyakran voltak szorongás, fájdalom stb.

Mostanra egy teljesen más életet élek, amiben annyival, de annyival több lehetőség van, érted ugye? Sokkal többre vagyok képes a belső nyugalmam miatt, amit 99,9 %-ban meg tudok őrizni.

Nem igazán tudom ezt leírni másoknak. Próbálom magamnak leírni, annak aki a Holosync előtti időkben voltam. Azt gondolom a reakcióm az lett volna, nem, ez nem te vagy. Azt gondolom leértékeltem önmagam azokban az időkben. Talán ez az egész utazás a Holografikus szinkronhangokkal arról szól, hogy kiteljesedjen az önmagamról alkotott kép, és az is milyen csodákra képes az ember.

B: Igen, el kell mondjam pontosan ezt tette velem a Holosync. Ha valaki a kezdetekkor mesélt volna nekem arról milyen is ez, nem hittem volna el, talán fel sem fogtam volna. Pont úgy mint ahogy nem tudod elmagyarázni egy 8 évesnek, milyen az mikor 50 éves vagy, és azt sem, milyen érzés szeretkezni. Hogyan érzed magad, hogy közeledsz a program végéhez?

D: Nem jól (felnevet). Nem akarom, hogy véget érjen és terveket szövök. Azon elmélkedem, a hangok olyan fontos részévé váltak az életemnek, hogy nem tudom mit fogok tenni. Azt tudom, hogy tovább fogok meditálni Holosync-el napi egy órát. Annyira sokat jelent ez számomra, hogy folytatnom kell, folytatni akarom, nem akarom hogy valaha vége legyen. Szóval, ez a nagy helyzet.

B: Emlékszel, hogy a program során mikor kezdted el érezni azt a bizonyosságot, hogy „Én rendben vagyok, mások is rendben vannak és a világ, benne minden dolog rendben van”? Emlékszel merre jártál kb.?

D: Igen. Amikor elkezdtem a tisztulás szinteket (5-8 szintek). Valahol ezeken a szinteken a dolgok nagyon megváltoztak. A 8. szint végére, a bizonyosság érzése magammal, a világgal és az univerzummal kapcsolatban teljesen átjárt. Halványan emlékszem a váltásra az ébredés szintekről (1-4 szint) a tisztulás szintekre, ami körülbelül egybeesett az életem megtisztulásának kezdetével. Összefoglalva a 8. szint végére sokkal inkább benne voltam ebben a „teljesen jól vagyok” érzésben.

B: Sokan olvassák ezt az interjút, akik a program elején vannak és azon gondolkodnak megéri-e a pénz és az idő , amit a Holosync-be fektetnek.

D: Csak magamról nyilatkozhatok, de az biztos, hogy rengeteg pénzt spóroltam, mert a gondolkodásom sokkal tisztább és intuitívabb is. Sok pénzt tudtam ingatlanüzleteken megspórolni ezáltal. Így, a program ára eltörpül ezek mellett.

Ami az időt illeti, én nagyon elfoglalt voltam amikor elkezdtem. Most is nagyon elfoglalt vagyok, de azt is tudom, hogy az idő relatív. Időt spórolsz, elképzelhetetlen mennyiségű időt, ha csinálod a programot, hiszen hatékonyabbá válsz, sokkal jobbá. A fókuszod, ami kifejlődik hihetetlen mennyiségű időt segít megspórolni. Szóval mindkét fronton nyersz.

B: Nagyon köszönöm, hogy mind ezt megosztod velem. Nagyon érthetően írtad le, mit is jelent számodra ez a program. Abban biztos vagyok, hogy nagyon sok embernek segítettél, akik olvassák ezt, hogy jobban megértsék miről szól a Holosync. Szeretnél még valamit mondani zárszónak?

D: Szeretném bátorítani az embereket, hogy induljanak el az úton. Azt gondolom, nagyon de nagyon meg lesznek lepődve mennyi minden jó történik velük az úton. Nagyon köszönöm.

Terry, felvéve 2010, május 26

Bill: Terryvel beszélgetek ma, aki az egyik utolsó szintjén jár a Holosync programnak. Terry, melyik szinten vagy?

Terry: A 12. szint második fordulójában járok. 2004 áprilisában kezdtem a programot.

B: A kezdeteket követően, mikor vettél észre valamilyen pozitív változást?

T: Majdnem azonnal. 1972 óta meditáltam TM-mel (transcendentális meditáció), napi 2 órát. Úgy éreztem, hogy leplatóztam a TM-el és megpróbáltam néhány egyéb meditációs programot. Valahogy nem azt kaptam amit vártam. Nem éreztem a fejlődést.

Voltak fizikai problémáim is. Két nagy betegségem is van. Pólio és crohn. Mindkettő egyre rosszabb állapotban volt. Úgy éreztem az életem leáldozóban van és ami történik az semmi más, mint egy napról napra haldoklás, amiből nincs kiút.

B: Ez nem hangzik valami jól.

T: Nem bizony. Nem voltam túl rózsás állapotban. Életem nagy részében tele voltam energiával és élni akarással, de akkor valahogy már semmi sem érdekelt. Nem voltam öngyilkos hangulatban, de azt éreztem „éld végig, fejezd be és ennyi volt az életed”.

De miután elkezdtem a Holosyncet, azonnal felkavarodtak bennem dolgok, amikkel foglalkoznom kellett. Idővel elkezdtem elérni azt a mélyebb állapotot, amit már ismertem, és ami a békét, az örömet és a csendet jelentette nekem. Azt éreztem, hogy visszatér belém az élet.

B: Azt mondod, hogy rögtön a legelején láttál valamit. Mit láttál?

T: Mélyek voltak a meditációim a Holosyncel, csendesebbek, több nyugalommal töltöttek fel. Egyszerűen jobbak voltak, mint azt megelőzően. Amikor elkezdtem, azonnal azt éreztem, hogy WOW repülök újra. Istenem, ez működni fog… azután hirtelen egy csapásra minden megváltozik és ott találom magam a sok elfojtott dologgal szemben, amit még nem dolgoztam fel.

B: Ez egy nagyon érdekes megfigyelés. Magam is keresztül mentem ezeken a szinteken. Lenyűgözött mennyi  réteg van odalent. Sokan csatlakoztak hozzánk, akik évtizedeket, kettőt-hármat meditáltak azt megelőzően. Rengeteg önfejlesztő munkát végeztek és nagyon egyben voltak minden szempontból. A kezdetekkor azt mondták, már minden érzelmi dolgot megoldottak az életükben. Később viszont kiderült, hogy mégsem. Azt tapasztalták, hogy rengeteg van még odalent, amivel még nem szembesültek és a felszínre tört, amikor a Holosync ébredés szintjei elkezdtek beütni.

T: Pontosan! Még mindig ez történik velem, annak ellenére, hogy milyen szinten járok. Dolgok még mindig megjelennek. Én meg csak AH-HA, na ezt még nem láttam ilyen módon. Szóval az AH-HA pillanataim még mindig megvannak. Azt gondolom ez egy életen át tart. Nem tudom, nem igazán tudom,  valaha véget ér-e vagy sem.

B: Sok dolog van ami az emberi lét velejárója és ezekkel nem tehetsz semmit. Ezeket gyakran úgy éled meg, mint megoldatlan problémákat, de valójában csak a saját ellenállásodat éled meg olyan dolgokkal szemben, ami fölött nincs kontrollod.

T: Az én esetemben ez egy hatalmas, de hatalmas lecke volt, amit meg kellett tanulnom. Vannak ezek a fizikai betegségeim, amikkel nem tudok semmit tenni. Megteszem, amit orvosilag lehet, de alapvetően nincs gyógyulás belőlük és foglalkoznom kell a következményekkel, bármilyenek is. Például a Polio tolószékhez köt, így nélküle nem tudok mozogni. A Crohn a beleimben dolgozik és megzavarja a táplálkozásom, emésztésem, így ezzel is foglalkoznom kell. De az egyik nagyszerű dolog amit a Holosync tett velem, hogy most már el tudom fogadni és ki tudom mondani „rendben, foglalkoznom kell ezekkel a dolgokkal és kész”.

Szóval oda érkeztem meg, legalább is részben, hogy reggel felkelek, nagyon rohadtul érzem magam fizikailag, gondolatilag, akárhogy, és mégis befelé tudok fókuszálni, ott körülnézni és nem átkozni semmit. Megfigyelem, mit gondolok. Megfigyelem miket mondogatok magamnak. Megfigyelem a képeket, amiket magamnak hozok létre a fejemben. Megfigyelem hogyan dolgozom fel a bejövő dolgokat. Nem próbálok meg aktívan változtatni rajtuk, csak figyelem mi történik.

B: Ez kitűnő! Tudatában kell lenned ezeknek a belső folyamatoknak. Amikor képes vagy látni magad, ahogy csinálod, és meglátod a következményeit is annak ahogy teszed, a dolgok választássá válnak. Egy egyszerű példa az lehetne, hogy megfigyeled magad, ahogy létrehozol egy belső képet valamiről, amit nem szeretnél és észreveszed, hogy amikor így teszel valamiféle kellemetlen érzést tapasztalsz meg.

Az az érzés azután előidézhet bizonyos viselkedést és más egyéb következményeket is. De az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy te ezt tudatosan látod, ahogyan ezt teszed, hogy te vagy az, aki létrehozza azt a belső képet és ez azonnal létrehozza azt a rossz érzést. Ezért úgy dönt egy részed, hogy nem csinálod tovább. Ha mindezt tudatos figyelemmel teszed, abban a pillanatban, ahogy látod magad létrehozni azt a belső állapotot, ami nem jó neked, ami nem működik, nem leszel képes tovább csinálni. Magától szűnik meg a folyamat.

T: Pontosan ez történt velem. El tudom magam kapni, mikor valami rossz történik és az feldühít vagy megundorít, vagy valamilyen hangulatba taszít, amit nem szeretnék. Befelé figyelek olyankor, és ott nézek körbe. Általában 5-10 perc alatt rendet tudok bent rakni csak az által, hogy befelé figyelek és néhány dolgot megváltoztatok odabent.

Ez egy csodálatos dolog, hogy erre képes vagyok. Úgy tűnik, mintha valamiféle rabjai lennénk annak, ami rajtunk kívül történik, és nem vesszük észre mennyire képesek vagyunk kontrollálni  azt, hogyan dolgozzuk fel a dolgokat.

B: Igen! Én jobban szeretem használni a választás szót a kontroll helyett, mert a kontroll egy kis erőlködést sugall, vagy azt, hogy akaraterő, vagy bármi kell hozzá. De valójában ha tudatos vagy, van választási lehetőséged.

T: Persze a tudatos figyelem a kulcs. Ha valaki azt mondja „változtasd meg a gondolkodásod”, az nem működik. Kell, hogy tudatos figyelmet kapcsolj hozzá, hogy valójában észleld mi is történik és meg tudd változtatni a szükségeseket.

B: Igen. A változtasd meg a gondolkodásod egy nagyon felszínes kijelentés. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a gondolkodás a belső párbeszédet jelenti önmagaddal. De az csak egy része. A gondolkodás magába foglalja mindazokat a képeket és hangokat amiket a fejedben létrehozol. Mindez segít létrehozni azt, ahogy érzel és viselkedsz. Azt is szabályozza, milyen emberekkel és szituációkkal találod magad szembe és találsz vonzónak. Valamint azt is, hogy milyen jelentést társítasz a körülötted történő dolgokhoz. Az, hogy milyen jelentést társítasz a körülötted történő dolgoknak, az nagyon, de nagyon fontos. Úgy képzelem a Holosyncet megelőző időkben a fizikai állapotodhoz társított jelentés nagyon más volt mint most.

T: NAGYON más! A kezdeti időkben felmentem blogoldalakra ahol a Crohn betegek találkoztak és csináltunk olyan gyakorlatokat, amikor elképzeltük hogyan is néz ki a Crohn bennünk és mit tesz. Ezek a képek majdnem mindig negatívak voltak. Semelyikünk nem látta az állapotát pozitívan. Ami velem történt, hogy ma már képes vagyok pozitív dolgokat társítani a fizikai állapotomhoz. Ez egy csodálatos dolog, mert ha a tested és a helyzeted gyűlöletében éled az életed, az élet nem valami rózsás!

B: Szóval milyen előnyökkel jár a Poliód és a Crohnod?

T: Sokat ülhetek miattuk. Sok időm van magammal, amikor ülhetek és gondolkodhatok. Arra is általuk lett időm, hogy megismerjem magam, azt mit kontrollálok és mit nem az életemben. Azt gondoljuk sok minden a kontrollunk alatt áll, de ahogy te is mondtad, sok minden akad az utunkba, amit nem szeretnénk, de jön akkor is ha nem akarjuk. Akkor talán jobb ha elfogadjuk.

A fizikai korlátaim megajándékoztak egy más szintű elfogadással. Azzal próbálok dolgozni, amim van. Azt gondolom egy jobb emberré tettek. Gyakran használod az ingerküszöb kifejezést. Azt gondolom az enyém magasabb lett sokkal. Sokkal többet elviselek a fizikai állapotommal kapcsolatban.

B: Említetted, hogy a Holosync felkavart dolgokat benned. Mik voltak ezek?

T: Voltak meglepetések! Azt gondoltam a fizikai állapotommal már megbékéltem, de kiderült, hogy rengeted negatív nyugszik a mélyben. Nem tetszett ahogy voltam, változtatni akartam, de fogalmam sem volt hogyan és ez nagyon frusztrált.

B: Ez teljesen normálisnak tűnik.

T: Ma már eszembe sem jut, hogy változtassak rajta. Reggel felkelsz és ez van, tudod és kész. Ha valami más van, az is rendben van. Ha jobban vagyok az is OK, de ha nem az is. Nem számít.

B: Úgy hangzik, mintha rájöttél volna, hol állsz ellen és megértetted, hogy értelmetlen.

T: Igen. És ez hatással van mindenre. Nem csak a fizikai állapotomra, hanem az életem egyéb területeire is. A kapcsolataimra és arra is, hogyan viszonyulok más emberekhez. Alapjában véve vidám, nevető, jó humorérzékű, kedves ember vagyok és az emberek a fizikai problémáim miatt ezt nagyon furcsának találják. Azt gondolják undoknak kéne lennem vagy valami olyasminek. Megint csak az elfogadás és a tudatosság. Ha a tudatos figyelmem úgy irányítom, akár kreatív is tudok lenni.

Költöttem számos verset, történetet, leírást a Crohnomról és a Poliomról. Erre irányítom az energiáim egy részét. Írok. Színészkedtem, és mikor a Poliom miatt már nem tudtam mozogni csak tolószékkel, írtam két kis komédiát, amiben szerepelt egy tolószékes, hogy eljátszhassam. Magamnak írtam kifejezetten. Felhasználom az életemben, aki vagyok. Nem látom rossznak egyáltalán a helyzetem. Csak a kreativitásom szükséges, hogy kitaláljam, hogyan szórakoztassak vele.

B: Szóval észrevetted, hogy negatívitás és ellenállás van benned és próbálod mosollyal leplezni. Azt is észrevetted, hogy a valódi érzéseid nem vidámak, így tudatosan meg tudtad figyelni a negatívitásodat, ami által az hirtelen egy választási lehetőséggé vált. Amikor felismered ezeket a választási lehetőségeid, mindig azt választod, ami jó neked, így azt választottad, hogy csökkented az ellenállásod.

T: Igen, és ez úgy történt, hogy nem is tudatosult ez a választás. Automatikusan történik, amikor tudatossá válsz.

B: Pontosan ez történik. Ha valaki azt mondja neked „ ne állj ellen” és te akaraterőből ezt próbálod, az nem működik. A megtapasztalt változásod abból származik, amikor valamit tudatosan megfigyelsz. Azt láttad tudatosan, amit mások számára tudattalanul a figyelmük nélkül történik. Számomra ez a legalapvetőbb nyeresége a Holosyncnek. Tudatosabbá tesz. Sok mindennel kapcsolatban tudatossá válsz, ami az életedet irányítja, amiről fogalmad sem volt, hogy az életed irányítja. Ahogy ezek tudatosulnak, azonnal választhatóvá válnak. Na ez az ami megváltoztatja az életed.

T: Ezzel teljesen egyetértek. Azt hiszem a kontroll szót használtam, de a választás egy jobb szó. A választás pedig a tudatos megfigyelés eredménye. Úgy érzem, hogy több tudatos figyelmem és ezzel együtt több választási lehetőségem van, annak ellenére, hogy kevésbé vagyok mozgékony, kevesebbre vagyok képes fizikailag, de azért van több választási lehetőségem, mert tudatosabb vagyok.

B: Pontosan így! A legtöbb Holosync használó a tisztulás első vagy második szintjétől elkezdi mondogatni magának: „ A élet rendeben van és én is OK vagyok. Mások is rendben vannak és a világ is”. Vannak továbbra is problémáik, csak nem küzdenek velük. Te is így élted át? Valamikor azon a szinten?

T: Igen, azt hiszem kb. akkor. Nem tudom pontosan, de valahol ott írtam magamnak, hogy „nem aggódom a mennybe menetelem miatt többé”. Élem az életem és élvezem az utazást itt és most. Abbahagyod a küzdelmet a környezeteddel. Máshogy látod a dolgokat. Nehéz ezt leírni valakinek, aki nem tapasztalta még ezt meg.

Ez a legnagyobb probléma, amikor próbálod valakinek elmagyarázni, milyen is az amikor tudatosabb vagy. Mintha olyannak mesélnél Mexikóról, aki még sosem járt ott. Semmi sem helyettesíti a saját élményt. De szerencsére van egy viszonylag egyszerű út, hogy megtapasztald a tudatos jelenlétet: használd a Holosyncet, mint ahogy te tetted és ne hagyd abba.

Számomra ez egyfajta újraébredés volt. Mindig is útkereső voltam. Hiszen tudod, a TM és mind az a tanfolyam, ahol magamat és a békét kerestem. De nem leltem sehol. Csalódtam mindenben. Egy ideig úgy nézett ki, hogy jó úton járok és az életem rendben lesz, de aztán minden elveszett. És mikor újra odaértem arra a helyre, ahol el kezdtem annak idején felébredni, olyan volt mint egy újraébredés. Az éreztem, hogy ez MŰKÖDNI fog, de egy teljesen más szinten. De valójában ez nem is egy másik szint, hanem egy teljesen más fajta tudatosság, mint amivel ez előtt rendelkeztem.

B: Magadévá tetted a rendben vagyok érzést, ahelyett, hogy csak tudtad volna intellektuálisan.

T: Pontosan ez történt. Ezt megelőzően, csak egy intellektuális tudás volt. Elfedtem mosolyommal a valódi arcomat. Ma már bátran kijelenthetem, ez a tudatosság átjár teljes egészében. EZ AZ! Ez így van jól!

B: Mesélj kérlek a nehezebb időszakokról, amikor a Holosyncet használtad.

T: Nagyon eltökélt vagyok alapvetően. Poliosok, azok akik túlélik, mind A típusú erős személyiségek. Így mikor elkezdtem a Holosyncet és valami átnyomott az ingerküszöbömön, amitől kényelmetlenül éreztem magam, minden erőmmel ellenálltam, mert nem akartam a változást.

A betegségem miatt törekedtem a biztonságra. Hogy téged idézzelek, létrehoztam egy olyan belső valóságtérképet, amitől biztonságban éreztem magam. Amikor elkezdtem a Holosyncet, az a térkép szétesett. Ez teljesen letaglózott, mert vágytam a biztonságra és ez nem az volt. Ideges voltam. Szorongtam. Féltem. Odáig jutottam, hogy már nem akartam meditálni, mert tudtam hogy tovább fog feszíteni és azt nem akartam.

Persze legbelül tudtam, hogy ami történik az jó nekem. Olvastam minden csodálatos segítő anyagodat. Mindenkinek ezt kell tennie. Tudniuk kell róla, olvasni és hallgatni kell őket. Én sosem jutottam volna át a segítséged nélkül.

B: Az egyik probléma az, hogy bár olvassák a segítő anyagokat, ha még nem tapasztalták, amiről szól, akkor azt nem tudják azonosítani. Amikor később megtörténik velük, akkor már nem emlékeznek rá, mit is olvastak vagy hallottak tőlem. Mert ha visszamész az anyagokban, talán egyetértesz velem, ha visszamész és újra olvasod a segítő leveleimet, azt mondogatod közben folyamatosan „nem emlékszem, hogy ezek benne lettek volna”

T: Valójában, minden amire valaha szükséged van, az benne van a segítő levelekben valamilyen formában. De pont ahogy te mondtad, ha még nem tapasztaltad, egyszerűen átsiklasz felette, másra figyelsz és elfelejted.Úgy  gondolod, „én már olvastam a segítő leveleket, ezt már tudom, így tovább lépek másra”. De ez nem így működik!

B: Ez bizony egy nagyon fontos megállapítás!

T: Én imádok ilyeneket olvasni, a te dolgaidat különösen. Nagyra értékelem, amit létrehoztál! Mindig segít abban, hogy másként érezzek és gondolkozzak dolgokról, hogy másként váljak tudatossá. Ezért vissza-visszamegyek, újraolvasom a korábbi dolgokat és mindig megállapítom: „Ezt mondtad már korában, csak én nem fogtam fel miről is beszélsz”.

Érdekes és bátorító, hogy az AH-HA pillanataid nem szűnnek meg az úton. Az élet része ez. A tudatosság növekszik! Egyre többet tudunk magunkról és arról hogyan csináljunk dolgokat, milyen választási lehetőségeink is vannak. Hogy így növekedhetek folyamatosan, számomra egy csodás dolog.

B: A Holosync létrehoz egy olyan lendületet a tudatos növekedésedben, ami nem áll meg azután sem, hogy befejezed. Velem ez történik. Sokan aggódnak, hogy függővé válnak a Holosynctől és ha abbahagyják, valami elvész az életükből. A változás állandó és a tudatosság növekedése megállíthatatlanul folytatódik!

T: Ma már érzem ezt. Amikor elkezdtem, nagyon eltökélt voltam, hogy befejezem a programot. Akkoriban nagyon nem voltam jól és egyfajta versenynek éltem meg a dolgokat. Vagy befejezem, vagy előbb halok, de meg kell tudnom mi történik itt. Nem érdekelt, tudnom kellett!

Ahogy haladtam előre a magasabb szinteknél ez az elvárás megszűnt. Nem érdekelt már, hogy befejezem vagy sem. Persze, valószínűleg gondoltam, de olyan magas szintű tudatosságot értem el addigra és tudtam, hogy ez csak fejlődni fog. Tudtam, hogy fejlődik, ha használom a Holosyncet ha nem.

B: Pontosan! Ha szeretnél és tudnál tanácsot adni azoknak, akik a program elején járnak és azon agyalnak megéri végigcsinálni vagy sem, mit mondanál nekik?

T: Azt mondanám, nagyon megéri. Azt is mondanám, hogy az elején használják a segítségeket, amik elérhetőek. Talán vannak olyanok, akik ellenállás nélkül mennek végig a programon, de valószínű, hogy lesznek pillanatok, mikor nagyon nehéz lesz, de ne adják fel! Minden jobb lesz! Úgy lesz minden sokkal jobb, ahogy el sem tudják képzelni. Az életük annyival jobbá válik ahogy befektetik az idejüket és az energiájukat. A Holosync szó szerint megmentette az életemet! Mindenképpen megéri befektetni az időt és átmenni az élményeken, hogy olyan tudatos figyelemre tegyél szert, ami segít egy teljesebb élet elérésében.

B: Nagyon köszönöm. Vigyázz magadra! Szia.

T: Rendben, te is Bill.

Valerie, Felvéve 2010 június 1

Bill: Ma Valerivel vagyok itt, aki az egyik utolsó szintjén van a Holosync programnak. Arról beszélgetünk ma, milyen is ez, és mi történt a múltban. Hogy vagy Valerie?

Valerie: Köszi jól. Boldogan ragyogok!

B: Ez nagyon pozitívan hangzik.

V: Köszönet érte Holosync!!!

B: Melyik szinted használod, vagy már befejezted?

V: Nem dehogy, épp tegnap vettem meg a második virágzás (9-12, Z) szintet. Szóval még csak az első virágzáson vagyok.

B: Értem, akkor a program 10. szintjén vagy. Elég régóta csinálhatod.

V: Igen, azt hiszem 2002 óta.

B: Kb 8 éve. Akkor nem sieted el!

V: Nem igazán. Sok szintet tovább hallgattam, mint a minimális előírt. Gondoltam nem árthat.

B: Ezt sokkal szívesebben hallom, mint azt, hogy valaki átszalad a szinteken azt gondolva, ha előbb ér véget az jobb. Ez olyan lenne, mintha a zenekar nagyon gyorsan játszana egy darabot, mert az gondolja az a lényeg hogy az utolsó hang a lehető leghamarabb elhangozzon.

V: Na pont így!

B: Hogyan akadtál rá a Holsyncre?

V: Keresgéltem. Segítségre volt szükségem. Sok volt a feldogozatlan dolog az életemben, sok volt a stressz. Hiszek az agy erejében és abban is, hogy a gondolkodás irányítja a testet. Ami tetszett a Holosyncben, hogy agyhullámokkal huzalozzuk át az agyat. Azt gondoltam, ha ez nem működik, semmi sem fog. Tényleg hittem neked! Tudtam, hogy meg fog történni. Hittem benne az első naptól és így is lett.

B: Köszönöm a Holosyncbe vetett bizalmad. Milyen volt az életed közvetlen a Holosync előtt?

V: Évekig tartott mire rájöttem. Rossz családi háttérrel érkeztem. Negatív katolikus neveltetést kaptam, tehát bűnös voltam és a világ is bűnös volt. Apám mentálisan abuzív volt. Anyám túlságosan védelmező, depressziós hullámokkal, amitől én fuldokoltam.

Úgy nőttem fel, azt éreztem, nincs meg bennem, ami az élethez kell. Ahogy idősebb lettem, bekapcsoltak dolgok, amiket nem tudtam irányítani és pánikrohamaim lettek. Fogalmam sem volt arról mi történik velem. Az életem begyepesedett és ezt észre se vettem, míg a kapcsolataim fel nem hívták rá a figyelmem.

Sokáig azt hittem egyedül is megbirkózom a problémáimmal. De lett egy nagyon szemét főnököm és azt gondoltam nem bírom tovább. Ha tovább kell ezzel a nővel együtt dolgoznom nem fogom túlélni. Ez volt a fordulópont, amikor elkezdtem segítséget keresni.

B: Katolikus részt kivéve, pont úgy hangzik, mint az én életem a Holosync előtt. Amikor elkezdted, mi volt a reakciód?

V: Olyan volt, mint egy orvosság. Mintha valaki beoltott volna valamivel, amitől életre keltem. Éreztem, hogy emelkedem. Hullámvasútra szálltam. Kirobbanó érzések. Majd ez a rengeteg szemét érzés, megoldatlan dolgok, főleg az irányítással kapcsolatban. Felfedeztem, hogy kontrollmániás vagyok. Ha nem tudtam irányítani a dolgokat, szétestem darabjaimra.

B: És mint tudjuk, nagyon sok minden nincs az irányításunk alatt.

V: Ma már tudom. Csodás tudni, hogy nem kell mindent irányítanom. Nézhetsz helyzetekre semlegesen. A kedvenc gondolatom amikor kilépek magamból, tanúvá válok. Úgy nézek a helyzetre, mint egy filmrendező a forgatáson. Pont úgy, ahogy a segítő anyagaidban mondtad. Látod magad mennyire hülyén viselkedsz, ahogy szorongasz, megsértődsz, pánikolsz olyan dolgokon, amiket nem te irányítasz és egyébként sem fontosak.

B: Legtöbbször ezek a helyzetek felidéznek bennünk olyan gyermekkori szitukat, ahol kicsik voltunk és erőtlenek. Ekkor az a tehetetlen érzés kapcsol be bennünk. Nem vesszük észre, hogy felnőttként sokkal több dolgot tudunk irányítani, több választási lehetőségünk van. Mindaddig, míg ez tudattalanul történik, úgy érezzük, magától történik. Ekkor az érzéseink és viselkedésünk autómatikussá válik és nincs választási lehetőségünk. Amint annyira tudatossá válsz, hogy képes vagy hátra lépni egyet a saját életedtől, és tanúvá válni, ahogy te is mondtad, képes vagy látni, mi is történik valójában és azonnal, teljesen természetesen egy másik, jobb módot választasz.

V: Pontosan. Megértettem, hogy az ellenállásom okozza a fájdalmat. Te is ezt mondtad valamelyik anyagodban. Ez lett a mantrám. Mindenkinek mondogattam, „gyerünk, túl fogjuk ezt élni, mert a fájdalom az ellenállásból születik”.

B: Úgy hangzik a kezdetek sok zűrzavart hoztak az életedbe.

V: Úgy bizony.

B: Ez mind az ellenállás eredménye. Az a sok dolog amivel nem vagyunk hajlandóak tudatosan foglalkozni és kirekesztjük a tudatos figyelmünkből, egyszer csak visszatér, és mivel ez nem tetszik nekünk, -hiszen pont ezért rekesztettük ki- ellenállunk neki, ami nagyon rossz érzés. Szóval meddig tartott ez nálad?

V: Az ébredés és bevezető ( 0.szint) nagyon feldobott. Azt éreztem az agyam feléledt. Többet olvastam. Tudományos dolgokat, geológiát, archeológiát, olyanokat, amit ezt megelőzően soha. Az agyam szomjazta a tudást. Biztosan az idegsejtjeim kapcsolódtak új módon egymáshoz, hisz tudod, ugye. Azután ébredés (1-4 szint, Z) első és második szintje felszínre hozta a szemetet.

Mivel a segítő leveleid nagyon jók voltak, ezért fel voltam készülve, hogy ez fog történni. Azt mondtam magamnak, „nézzük meg hova vezet ez az út”! Az egész folyamat automatikussá vált. Olyan volt, mint a fogmosás. Feltettem a fejhallgatót minden nap, hogy jöjjön aminek jönnie kell, és ahogy mondtad elfogadtam mindent úgy, ahogy volt. Ha követed ezt a módszert, még a zűrzavar sem érződik annyira rossznak. Mint mikor sírsz és fogalmad sincs miért sírsz, vagy egyszer csak depresszióval ébredsz reggel. Tudtam, hogy ez része az utazásnak, idővel elmúlik, és minden csodás lesz. Persze az is gyakran megtörtént, akár a nap kellős közepén, hogy egyik pillanatról  a másikra elárasztott a végtelen béke, a nyugalom és jobban lettem, ha érted mire gondolok.

B: Én is pontosan ilyenekre emlékszem, a pillanatok, amikor jobban éreztem magam, mint bármikor előtte. Azután ismét káosz és zűrzavar, majd a béke és nyugalom. Ez a káosz és újraszerveződés folyamata, amiről a segítő leveleimben beszélek. Mikor a dolgok újraszerveződnek, mindent újnak, másnak, jobbnak, sokkal jobbnak érzel. Ekkor csak annyit mondtam magamnak „IGEN, EZ AZ, KÖSZÖNÖM”.

Egy hétig, vagy kettőig, vagy egy hónapig ebben a „minden csodálatos” állapotban voltam, majd ismét felszínre jött valami. Néhány kör után megtanultam, hogy minden újraszerveződéssel, minden sokkal, de sokkal jobbá válik mint bármikor azelőtt. Ezért amikor valami elkezdett a felszínre jönni, az ellenállás helyett azon gondolkodtam vajon hogyan megy majd le ez a kör? Mert tudtam, hogy a vége nyugalom, boldogság, tiszta gondolatok és minden más csoda. Úgy tekintettem a zűrzavarra, mint az út részére, ami arra a csodás helyre vezet. És pontosan így is lett.

V: Igen, igen! Minden este úgy tettem fel a fejhallgatót, hogy azt mondogattam magamnak, alig várom, mit hoz holnap, a ma esti hallgatás, és az azutáni, meg az azutáni… Az egész entrópia teóriádat magaménak érzem. Ahogy a rendszerek felhalmozzák azt a rengeteg szemetet, összeomlanak, majd magasabb szinten újraszerveződnek. Hiszek ebben! Az agy csak bizonyos mennyiséget képes kezelni, és mikor elengedi a szemetet, azt érzed „SZABAD VAGYOK”.

A másik dolog, amit megfigyeltem, hogy a Holosyncet megelőzően, majdhogynem egész nap meditálnom kellett, hogy ne zaklassanak fel a napi események. Ha reggel meditáltam, délutánig ok voltam. De este, ha valami felidegesített, újra meditálnom kellett és azt éreztem az agyam nem rögzíti az állapotot. A Holosync viszont tényleg megváltoztatja azt, ahogy a dolgokra tekintek, gondolok. Ez a bal/jobb agyfélteke szinkronizáció teljesen megváltoztat. Ha mindenki szinkronizálná a jobb/bal agyféltekéjét, egy jobb világban élhetnénk.

B: Ez bizony igaz. Szóval sok zűrzavarban volt részed az ébredés első és második szintjén. Változott valami a harmadik szinten?

V: Igen. Ébredés három és négy, hogy is mondjam, olyan eseménymentes volt. De én csak tettem a dolgom minden nap és nem agyaltam azon mi történik. Amit viszont észrevettem később, hogy a természetem sokkal békésebbé vált. Emberek folyamatosan azt mondogatták nekem, hogy megváltoztam. Az mondták: „a fejedben lévő görcs, ami mindig is ott volt, teljesen eltűnt és úgy tűnik sokkal jobban sodródsz az élettel, mint azelőtt. Sokkal jobb szívűnek tűnsz”. Mindez az ébredés utolsó két szintje alatt történt. Nagyon finoman és lassan érett meg, de ez lett a gyümölcse. Még a férjem is azt mondogatta: „Már nem kiabálsz velem. Nem balhézol értelmetlen dolgok miatt. Imádom”

B: Igen. Sok visszajelzést kapunk partnerektől, akik nagyon szeretik, hogy a feleségük/férjük használja a Holosyncet. Ironikus viszont, hogy ők maguk nem használnák, de imádják a változást a partnereikben.

V: Én sem tudom rávenni a férjem, hogy feltegye a fejhallgatót. Azt mondogatja, hogy ez hókusz-pókusz. Ha nekem működik az nagyszerű, de ez akkor is az.

B: Hogyan változott stresszes helyzetekben a reakciód az évek alatt?

V: Annyira stresszeltem régen, hogy Xanaxot kellett bevennem, vagy valami hasonlót. Ma már nem hagyom, hogy a dolgok stresszeljenek. A munkahelyem megszűnt most augusztusban, ha ez a Holosync előtt történik, ki tudja hol lennék ma. Talán megöltem volna magam. De ehelyett képes voltam másként tekinteni a helyzetre és észrevenni, hogy ez a munka nem az, amit szeretnék csinálni egyébként sem. Nem szeretem ezt a munkát! Így talán ez a legjobb, ami történhetett a magam és a cég szempontjából. Nagyon, de nagyon könnyen feldolgoztam ezt Bill. Még a volt főnököm is megjegyezte, hogy mennyire könnyedén veszem a dolgot.

Úgy emlékszem valamelyik segítő levélben arról beszélsz, előfordulhat hogy „kinőjük barátainkat”, vagy dolgokat, amiket szerettünk csinálni, már nem fogjuk szeretni, mert új horizontok nyílnak meg előttünk. Na velem pont ez történt. Sokkal inkább azokkal a dolgokkal foglalkozom, amit szeretek. Imádom az ősi egyiptomi kultúrát és archeológiát. Számos alapítványban vállaltam szerepet és imádom. Minden nap hálát adok a Holosyncnek, hogy átsegített engem a stresszes életen.

B: Csodásan hangzik! Sokan mondták, hogy a tisztulás 1-2 szinteknél (5. és 6. Szint) elkezdik azt érezni és mondogatni maguknak, hogy „minden rendben van, én is rendben vagyok, a világ, és az emberek is rendben vannak” Nem válnak vakká a világ és az élet problémáira, csak megszületik bennük egy „rendben van” érzés. Ez nálad mikor jött el?

V: Úgy emlékszem az ébredés szintek (1-4 szint, Z) végén volt amikor elkezdtem rendben lévőnek érezni magam. Írtam neked és azt kérdeztem, mit várhatok a tisztulás szintektől? Azt a választ kaptam, hogy finomhangolást. És tényleg az volt. Jobban egyben voltam, közelebbinek éreztem magam másokhoz. Ez az egész „emberiség dolog” jobban megfogott. Úgy  érzem együtt vagyunk itt, ebben az életben, ha te rossz vagy, én is az vagyok. Mi vagyunk a világ és mi vagyunk a gyermekek. Ezt kaptam a tisztulás szintektől. De úgy emlékszem az ébredés végén kezdődött.

B: Változtak valamit a mentális képességeid? Fókuszod, vagy bármi más?

V: Nagyon is! Ha visszagondolok a munkámra 2002-ben, közepes értékeléseket kaptam. Azt mondogatták nem vagyok csapatjátékos. Két év Holosync után, az értékeléseim az égbe szöktek. Igazi csapatjátékos voltam. Azt kérdezte mindenki, mi történt velem. Ég és föld a különbség. Holosync változtatott a gondolkodási, írási, olvasási képességeimen is. Gyorsabban olvasok. Kihallom a klasszikus zenéből az összetett témákat. Csodálatos! A hallásom az olvasásom, mindenem jobb lett.

B: Um-hmm.

V: Ezért akarom folytatni.

B: A változások az elvárásaid szerint alakultak?

V: Minden elképzelésemen túltettek. Azt kell mondjam a pénz, amit a Holosyncre költöttem, az életem legjobb befektetése volt. Magasan a legjobb! Hálás vagyok a kapcsolatért veled. A kereső dobott ki a neten, ugye tudod. Csak azért klikkeltem rád, mert az agyhullámokról volt szó. Úgy éreztem és úgy tudtam, az SM (szklerozis multiplex) miatt az agyam le fog épülni, el fog sorvadni. Azt gondoltam ez egy mód lehet arra, hogy ezt megakadályozzam. És igen, az agyam az biztos hogy nem épült le!

B: Hogyan hatott az SM-re a folyamat?

V: Nem volt semmi problémám az SM-el, pedig semmit sem szedek rá. Úgy élek, hogy eleget alszom, jókat eszem, és követem a tanácsaidat a könyveidben. Olvastam őket ötször vagy hatszor.

B: Nem tudok sokat az SM-ről. Mások a tapasztalataid, mint másoknak, akiknek szintén SM-ük van? Kezel valamilyen doktor?

V: Mindenkinél mások a tünetek. Vannak akik azonnal lerobbannak. Nekem az ún. visszatérő és átmeneti típusom van, így epizodikusak a tüneteim. Amikor először volt azt hittem agyvérzést kaptam. Nem tudtam rendesen beszélni. Folyamatosan elrontottam a szavakat. Egy évvel később ismét jelentkezett, amikor is a testem jobb oldala egyszerűen meghalt. Olyan volt, mint egy halott súly, és fogalmam sem volt mit tegyek. Abban az időben telenyomtak szteroiddal. Hat héten belül újra tudtam használni a kezem és a lábam a jobb oldalon. Rá akartak tenni folyamatos gyógyszerre, de én nem akartam. Ez kb. 2001-ben volt. Ekkor tudtam meg, ha nem csökkentem a stressz-szintem, biztos hogy lesz még egy rohamom és azt nem akartam.

B: De akkorra már diagnosztizálták az SM-t?

V: Persze. Az volt. Tudtam az olvasmányaimból, hogy a gondolkodásom le fog épülni. Három MRI-m volt. A harmadik után a doki mondta, hogy duzzanatot lát és gyógyszereket kell szednem. Rákérdeztem, mit jelent az, hogy duzzanatot lát. Azt mondta, ha elveszítem az axonjaimat, valamilyen agyi funkcióm károsodni fog. Ez lehet beszéd, tanulási, vagy motorikus képesség.

Nem akartam a gyógyszereket, mert szörnyű mellékhatásaik voltak. Ezért kezdtem el keresgélni a neten. Ezt említenem kellett volna az elején. Nem csak a rossz főnök, hanem az SM is megjelent az életemben.

B: Meg lehet azt állapítani bármilyen módon, hogy a Holosync pozitív hatással volt az SM-re, vagy egyébként is ebben a passzív szakaszban maradsz?

V: Nos, mindenki el van képedve, hogy nem volt epizódom 1997 óta.

B: Az igen!

V: Azt nem tudom, hogy leépültem volna-e. Azt sem, hogy lettek volna-e újabb epizódjaim, ha nem kezdem el a Holosyncet. A neurológusok viszont nem hajlandóak belemenni ebbe a témába veled. Nagyon szeretnék elbeszélgetni a neurológusommal a Holosyncről, de ő csak a tüneteket akarja kezelni gyógyszerrel.

B: Ha az SM attól fejlődik ki, hogy stresszelsz, akkor azt gondolom, a Holosync igen jelentősen felemeli a stressz ingerküszöbödet és ez az egyik módja lehet annak, ahogy segít.

V: Pontosan!

B: Úgy tűnik, egy nagyon boldog emberré tett mindez.

V: Ahogy mondtam, Ragyogok! Nem dolgozom, nyugdíjba vonultam. Úgy értem, hogy azt csinálom, amit imádok. A világ csodálatos! Minden rendben van benne és ezt a Holosyncnek köszönhetem. Azt is, hogy nem esem kétségbe és nem magyarázom magamnak, milyen rossz is mindez. Nem vagyok még 100%-os, de majdnem.

B: Végezetül, mondanál valamit azoknak, akik a kezdeti szinteken vannak és azon agyalnak megéri-e?

V: A végeredmény mindenért kárpótol. Ne állj meg, mert fogalmad sincs milyen jó lesz. Csodás utazás volt minden pillanatában és te sem fogod megbánni. De pont úgy, ahogy az elején megmondtad, ez nem egy egy éjszakás kaland. Elkötelezettséget igényel, de látni és tapasztalni fogod a változást, ha benne maradsz. Drámaian változtam meg én magam is.

Nincs túl sok pénzem, ezért félretenni a Holosyncre kihívást jelentett nekem, de ez volt a legjobban elköltött pénz az életemben. Ha valaki úgy érzi tényleg segítségre van szüksége, akkor csinálja a Holosyncet egészen a végéig, mert ott lesz a legjobb.

B: Nagyon köszönöm Valerie, hogy beszélgettél velem. Biztos nagyon sokat segítettél másoknak az őszinteségeddel. Remélem találkozunk még.

V: Én is remélem. Ha valakit szeretnél velem összekötni, szívesen mesélek neki még többet magamról és az útról. Ilyen sokat jelent ez nekem!

B: Nagyon köszönöm.

Csilla, felvéve 2016, szeptember 26.

Zoli: Szia Csilla. Hogy vagy?

Csilla: Szia Zoli! Örülök, hogy látlak. Köszönöm, nagyon jól vagyok. ( nevet )

Z: Tudod, azért találkoztunk, mert írom ezt a könyvet, ami a hangokkal foglalkozik, és a végén szeretnék megjelentetni egy interjút veled. Szeretném ha az olvasók kapnának visszajelzést azzal kapcsolatban, hogy mi történik az úton. Kérlek kezdjük azzal, hogy hol tartasz és időben mióta hallgatod a hangokat?

Cs: A Holosync hangokat  4 és fél éve hallgatom. Tegnap kezdtem a 9/3-as szintet.

Z: Értem. Mesélnél róla bővebben, milyen tapasztalásaid vannak?

Cs: Amikor belevágtam a hangok hallgatásába, a kezdeti szinteken nagyon sok feszültséget és fájdalmat éreztem. Napról-napra olyan felismerések jelentek meg a tudatomban, amikkel fájdalmas volt szembenézni. A magamról és az életemről alkotott kép szép lassan a darabjaira tört. Ezzel nagyon nehéz volt szembesülnöm. Rájöttem, hogy mindaz, amit magamról gondoltam, csak kitalációja volt az elmémnek, amivel nyugtattam magam a hibás működésemért. Folyamatosan hazudtam elsősorban önmagamnak és ezzel együtt a környezetemnek is. Később rájöttem, hogy ez volt az én túlélő mechanizmusom.

Z: Mesélj erről bővebben ha szeretnél! Miért kellett túlélned?

Cs: Gyerekkoromban folyamatosan meg nem értettnek éreztem magam,  magányos voltam. A családban  uralkodó feszült hangulat sokszor ellehetetlenítette a hétköznapokat,  olyannyira, hogy nem tudtam gondtalanul örülni az életemnek és a gyerekkoromnak. Túl hamar felnőttem, és hogy ezeket a rossz érzéseket elnyomjam, kialakítottam magamnak pótcselekvéseket, pl. evészavaros lettem. Emellett sajnos az otthon látott rossz mintákat is vittem tovább a kapcsolataimba. Természetesen ez nem volt tudatos, csak azt éreztem, hogy valamit nagyon nem jól csinálok, hogy állandóan boldogtalannak érzem magam.

Z: Értem. A hallgatás során folyamatosan jönnek a felismerések ,vagy  hogyan tapasztalod meg a változást?

Cs: A szintek elején nagyon intenzívek a tapasztalások, ez az első években sok nehézséget okozott. Emlékszel, az elején sokat hívogattalak, hogy rosszul vagyok. Hála neked és a segítő leveleknek idővel megtanultam kezelni ezeket az állapotokat. Ahogy emelkedett a tudatosságom, rájöttem, hogy ezek csak képek és hitrendszerek önmagamról és a világról. Ebben a megvilágításban az is felfénylett, hogy ha  felismerem, hogy én vagyok az előidéző, akkor  képes vagyok változni, választhatok más, jobb viselkedési módokat is, amik által jobb lehet az életem. Ahogy haladtam előre a szintekkel egyre jobban kezeltem az ezzel járó feszültségeket, mert világossá vált, hogy csak az a fájdalmas amikor „kinyílik” a szemem és az a folyamat,  míg az adott felismerést nem fogadom el, azaz ellenállok neki. Amint elállok a saját fejlődési utamból és feladom az ellenállást, megnyugvást érzékelek. Ez egyre jobban megy, már tudom mi vár rám, mi fog következni, és így egyre kevésbé érint meg érzelmileg.

Z.: Akkor menjünk vissza négy és fél évvel ez előttre és próbálj meg visszaemlékezni, miért pont a Holosync hangokat kezdted el hallgatni? Előtte próbálkoztál más módszerekkel? Mi az oka, hogy már ilyen régóta kitartasz ezen az úton?

Cs: Találkoztam veled. ( nevet ) Korábban is próbálkoztam önfejlesztéssel, érdekeltek a spirituális utak, de egyik módszert sem éreztem hatékonynak, illetve nem volt meg hozzá a kellő kitartásom. Ma már azt is tudom, hogy akkor számomra a spiritualitás a valóságtól való elmenekülést jelentette. A belső hangom azt súgta itt valami nem stimmel, ez nagyon nincs így rendjén. Találkozásunk előtt fogalmazódott meg bennem, hogy egy olyan módszert kell keresnem, ami először rendbe teszi a személyiségem és utána arra majd lehet magasabb szinteket építeni. És akkor a módszer megtalált engem. ( nevet ). Nagyon hálás vagyok, hogy ez megtörtént. A Holosync véleményem szerint a legideálisabb megoldás azoknak, akik elakadnak az életben vagy el szeretnének indulni az önfejlesztés útján.

Z: Jól értem, ahogy haladsz előre ezen az úton, a hited is erősödik? Látod a változásokat, ahogyan önmagadra tekintesz? Mindaz amiért elindultál az úton az visszaigazolást nyert?

Cs: Igen, pontosan. Nagyon sokat változtam pozitív irányba ez alatt a négy és fél év alatt. Mai napig vannak drámáim, nem helyes viselkedési mintáim, a különbség a korábbi időszakhoz képest az,  hogy felismerem ezeket . Látom, hogy önmagam és a környezetem kárára vannak,  így esélyem adódik  változtatni rajtuk. Olyan ez mintha egyfajta magasabb tudatossági állapotból tudnám szemlélni önmagam és a körülöttem lévőket. Nem azonosulok a helyzettel, hanem felülemelkedek rajta. Ezáltal megbocsájtóbb is vagyok, ami békét teremt kívül-belül. Például sokkal jobb lett a viszonyom a szüleimmel, azáltal, hogy megértettem, hogyan hatunk egymásra és mit kell változtatnom ahhoz, hogy jobbá váljunk. Érdekes, ahogy én változom, a világ is változik velem.

Z: Tehát segít látni magadat kívülről, ami által objektívabb tudsz lenni magaddal szemben és változtatni a viselkedéseden? Jobban el tudod érni a céljaidat?

Cs: Megemelkedett a stressztűrő és a koncentráló képességem. Olyan munkahelyen dolgozom, ahol gyakran kell előadást tartanom kisebb-nagyobb csoportoknak. Korábban halálra izgultam magam ilyen helyzetekben. Az izgalom mostanában is jelen van, de nagyon jól tudok önmagamra koncentrálni és azt erősíteni, ami az elérendő cél, aminek következtében minimálisra csökken a helyzet miatti szorongásom. Ez egy pozitív spirál- minél jobban elhiszem, hogy így van – annál inkább így van. A környezetem is ezt igazolja vissza. Kiegyensúlyozottabbnak, magabiztosabbnak látnak, mint korábban.

Z: Említetted, hogy a szintek elején zaklatott vagy. Mondanál tüneteket, akár fizikai, akár érzelmi vagy gondolati tünetet, amit esetleg a hangoknak tudsz be? Hiszen tudjuk, hogy minden embernek más és más a reakciója. Van, akinek semmilyen tünete nincs, olyan is, akiknek kevesebb és van akiknek számos. Te magadon mit vettél észre?

Cs: Az elején a feszültség elképesztő méreteket tudott ölteni bennem. Ennek a fizikai tünetei voltak a napokig tartó álmatlanság, ami jelentett elalvási illetve átalvási nehézséget, gombócérzést a torokban és/vagy gyomortájon, hasmenést, hányingert, fáradtságot, életuntságot, szívdobogást, és mindenféle egyéb tünetet. Bármit képes voltam produkálni. A pszichés tünetek közül az elviselhetetlenség érzése, a „mindjárt megőrülök”, illetve a tehetetlenség érzése volt a leginkább jellemző. Ezeket a mai napig tapasztalom a szintek elején, viszont sokkal gyengébben és gyorsabban keresztül megy rajtam, mert már tudom kezelni.

Z: Pozitív tünetek?

Cs: Sokkal fókuszáltabb lettem, ahogy azt már korábban is említettem. Javult a memóriám, illetve a helyzetfelismerő képességem. Jobban átlátom a rendszereket, ok-okozati összefüggéseket. Jelentősen javult az intuícióm. Könnyedebben elengedek helyzeteket, amiken nem tudok változtatni. Gyakran légiesen könnyűnek érzékelem a testem, és ebben az állapotban mélységes szeretet jár át az élettel kapcsolatban. De olyan is van, hogy intenzív bizsergést érzek belül és minden porcikámat öröm érzése járja át. Ezek a fajta megélések a 6-ik szinttől kezdődtek.

Z: Ha vissza tudsz esetleg emlékezni a kezdetekre, és az összes kilenc szintre, amit végighallgattál, a változás egyenletes vagy ingadozó volt?

Cs: Ingadozónak nevezném, mert voltak hetek amikor azt tapasztaltam, hogy elképesztő ütemben változok, de volt amikor lelassult ez a folyamat, illetve semmi nem történt. A tempó felgyorsult amikor egyedül töltöttem az időm és lelassult amikor társaságban voltam, nyilván mert akkor megoszlott a figyelmem.

Z: Ha reflektálnod kellene önmagadról önmagadnak, milyen érzés a változás? Jó, hogy változol? Örömteli ez számodra? Jó látni, hogy ilyenné alakulsz át, amilyenné alakulsz megértésben, gondolatiságban, viselkedésben? Örülsz neki?

Cs: Igen, természetesen. Egy sokkal jobb verziója vagyok önmagamnak. Minden nehézség eltörpül amellett, amennyi pozitívumot kapunk ezen az úton. Megragadom az alkalmat, hogy megosszam veled a legnagyobb dolgot amit a Holosynctől kaptam! Kigyógyultam az evészavaromból, ami már közel 10 éve tartott és szép lassan felemésztette a testemet, életemet, a kapcsolataimat. Teljesen egyedül, gyógyszer és pszichoterápia nélkül a hangoknak köszönhetően megértettem, hogy értelmetlen amit csinálok, és hogy azzal milyen szinten kárt okozok magamnak. Ez a siker teljes mértékben visszaigazolta számomra, hogy jó úton járok.

Z: Gratulálok, ez fantasztikus eredmény! Tudom, hogy hosszú idő telt el a kezdetek óta, de ilyennek képzelted el ezt a dolgot az elején, amikor meséltem róla, vagy olvastad a történetemet és elindultál?

Cs: Nem képzeltem semmilyennek, mert hirtelen született meg bennem a döntés és inkább  intuitív volt, mintsem tudatos. Azt éreztem, ez az amit keresek, de ha őszinte akarok lenni, nem gondolkodtam rajta, hogy nekem működni fog-e, mert már sokszor csalódtam, ezért egyszerűen csak belevágtam. Ezért szoktam mondogatni, hogy téged az ég küldött nekem. ( nevet )

Z: Amikor olvastad a Sorsfordító avagy az én történetemet, illetve meghallgattad, az segített értelmezni a dolgokat? Segített, amikor olvastad én hogy mentem ezen az úton, vagy miről is szól ez az egész dolog?

Cs: Természetesen, jó volt tudni, hogy előttem jársz az úton és hasonló tapasztalásaid vannak/voltak. Ez erőt adott és kitartást, bár a kitartásom már akkor megszilárdult amikor az első pozitív változásokat tapasztaltam. Mindenkinek más és mégis hasonló a története, de úgymond a saját bőrünkön kell tapasztalni a változást és akkor érkezik meg a teljes megértés is.

Z: Most megjelenik ez a könyv. A címe: A Tudatos Figyelem Tudománya, javaslom, hogy olvasd el, mert azok a dolgok, amiken keresztül mentél, azok még inkább értelmet fognak nyerni számodra az által, hogy látod mi történik benned fizikailag, biokémiailag, érzelmileg. Mi a helyzet a segítő levelekkel? Hasznosnak találtad őket?

Cs: Sokat segítettek, főleg amikor megfeledkeztem a létezésükről és rosszullét közben emlékeztettél rá. ( nevet ) Hálás köszönet érte, mert általuk könnyebben  megértettem a helyzeteket és elengedtem az ellenállást, ami után jobban éreztem magam. Ahogy haladtam a szintekkel egyre inkább megértettem mit is akarnak üzenni ezek a levelek.

Z: Most, hogy a 9. szinten vagy, közel a célegyeneshez, befordulni készülsz, de azért még van előtted egy jó másfél év minimum, vagy inkább kettő…  elindulnál újra, tudva azt, hogy nem volt ez egy könnyű út, nem volt egyszerű. Ha még egyszer ott állnál a rajtvonalnál, nekifognál?

Cs: Neki, mindenképpen neki. Ez olyan biztos, mint az, hogy itt ülök.

Z: Milyen  tanácsot adnál annak, aki éppen most gondolkodik azon, hogy elinduljon és csinálja, rááldozza azt a napi 1 órát, amit egyébként mással is el tud tölteni? Adott valami struktúrát az életednek, valami keretet maga a meditációs folyamat, hiszen minden nap oda kell ülni és csinálni?! Jó tanács, biztatás, bármi ami eszedbe jut.

Cs: Szerintem semmi nem lehet fontosabb önmagunknál. Ez az első lépés ahhoz, hogy  olyan életet éljünk, amiben jól érezzük magunkat, ahol összhangban vagyunk  önmagunkkal,  a környezetünkkel, a céljainkkal. A  meditáció egy órát jelent az életedből, ha kitűzöd magad elé ezt a célt, akkor megtalálod rá az időt. Hallgattam a  hangokat kocsiban, fekve, állva, ülve, mosogatás közben is. A megtapasztaltak után azt mondom megéri belevágni és kitartani.

Z: Esetleg üzennél azoknak, akik már benne vannak, de elfáradtak vagy elbátortalanodtak? Nem érzik, hogy ez az ő útjuk. Segítenél nekik, hogy tovább induljanak?

Cs: Az üzenetem az, hogy a nehézség csak átmeneti. Elmúlik. A végén olyan ajándékot kapnak, amiért érdemes kitartani.

Z: Nagyon köszönöm, hogy itt voltál. Szép napot, csodás folytatást neked.

Cs: Köszönöm szépen a lehetőséget. Szép napot! Szia.