Sorsügynökség ® @ Nulladik szint segítő levél 2

 

 

 

Kedves Útitársam !

 

Körülbelül egy hónap telhetett el, mióta elkezdted hallgatni a hangokat. A legtöbb ember mostanra érzi, hogy valami más lett, megváltozott ( levegő vibrál, a szíved úgy dobog), de talán nem tudod pontosan megfogalmazni mi is történik.

Tapasztalhattál érzeteket, érzéseket, gondolatokat, emlékeket, amik a felszínre törtek, hogy kioldódjanak, elengedhesd őket. Gyakran követhette ezt a felszínre törést egyfajta ellenállás a részedről, ami kényelmetlenséget okozhatott.

De az is előfordulhat, hogy még semmit sem vettél észre.

 

Szeretném folytatni ebben a levélben az ellenállással kapcsolatos gondolataimat, amit az első levélben már elkezdtem. Előfordulhat, hogy ismétlem magam, de hidd el nagyon fontosak ezek a megértések azért, hogy sikeresen létrehozd a hőn áhított békét és boldogságot.

Általános szabály a személyiségfejlesztésben és az életben általában, hogy amikor bármilyen kényelmetlenséget tapasztalsz, akkor ellenállsz! Ha tudnánk teljesen nem ellenállóak lenni, a program és az élet általában nem tartalmazna semmilyen kényelmetlenséget. Más szóval, állandóan…

…békések és boldogok lennénk.

 

Szerencsétlenségünkre, mind ellenállunk egy bizonyos fokig. Van aki nagyon, (ilyen voltam én is) és van aki kevésbé.

Íme az indoklás:

Ahogy felnövünk, mind létrehozunk egy belső valóságtérképet, egy belső koncepcióját annak, kik is vagyunk, mi az univerzum és hogyan kapcsolódunk mi mindehhez.

Ez az amit a legtöbb ember
EGO-nak nevez.

 

Az EGOnak rossz híre van a spirituális és személyiségfejlesztő körökben. Valójában ez a térkép_az EGO_ nagyon is szükséges. Segít átnavigálni az életen, pont úgy, mint ahogy egy térkép segít átnavigálni egy városon.

Fontos azonban tudni, hogy a térképen, azokon a kis vonalakon, amik az utakat mutatják nem tudod vezetni az autódat, és nem tudsz kempingezni azokon a kis háromszögeken sem, amik a hegyeket jelzik. Ahogy egyszer egy bölcs ember Alfred Korzibsky a Tudomány és ép elme című könyvében megjegyezte:

„A térkép nem a terület”, csak ábrázolja a területet.

Pontosan úgy, ahogy a belső térkép, amit létrehozunk nem maga a valóság, hanem csak egy „ábrázolása” a valóságnak. Ez a térkép nem az, aki vagy, hanem egy koncepciója annak, aki vagy.

Mi, akik elég régen foglalkozunk spirituális önfejlesztéssel tudjuk és hallottuk is millió alkalommal…”Te nem az EGO-d vagy”…és egyébként ez igaz is, hiszen te az vagy, amit az EGO-d, azaz a térképed reprezentál. Te az vagy, ami a térkép mögötti valóság.

Íme a kulcspont:

Úgy hozzuk létre ezt a térképet, amikor felnövünk, hogy a lehető legnagyobb biztonságban érezzük magunkat családi és egyéb helyzetekben.

 

A térképedben gyermekként elnyomhattál bizonyos érzéseket vagy személyiség aspektusokat, mert nem tűnt biztonságosnak kimutatnod őket. Felnőttként azután észrevehetted, hogy az a bizonyos dolog a térképedben nem jól működik, nem szolgálja a céljaid elérését olyan jól, mint mikor gyerek voltál, kicsi, kiszolgáltatott és az élethelyzeted is más volt.

Például a képtelenséged, hogy kimutass bizonyos érzéseket, távol tarthat intim helyzetektől és így attól is, hogy…

boldog légy.

 

Ezért, hogy megold ezt a problémát, elkezdtél valamilyen személyiségfejlesztő folyamatot, aminek a végén kikötöttél a sorsügynökség honlapján (egy nagyszerű hely egyébként). Ezen az utazáson a régi valóságtérképed elkezd szétesni darabjaira, hogy valami újjal, jobbal és működőképesebbel legyen helyettesítve.

Tudatosan kijelented „IGEN AKAROM EZT A VÁLTOZÁST !”, de egy részed tudattalanul azt mondja IGEN? KI FENÉT AKARSZ ÁTVERNI? Megváltoztatni azt? Nem hiszem, hiszen ez az, amitől biztonságban éreztem magam egész életemben.

Így tehát kapaszkodsz a régi térképedbe, ragaszkodsz a régi valóságmodelledhez és ellenállsz a változásnak_legalább is tudattalanul és néha tudatosan is.

Mikor „útitársakkal” beszélgetek és elmesélik, hogy kényelmetlenséget, zaklatottságot tapasztalnak meg a hangok hallgatása során, azt követően és, hogy ez mennyire nehéz számukra, akkor tudom, hogy ezen a folyamaton mennek keresztül. A holografikus szinkronhangok felkavarták a dolgokat odabent, a régi rendszer, ami a belső valóság térképüket létrehozta esik szét darabjaira, hogy utat engedjen egy evolválódott, jobban működő térképnek, de ezzel egy időben…

ők foggal-körömmel
ragaszkodnak a régi térképhez.

 

Ez az ellenállás eredményezhet haragot, depressziót, szorongást, fejfájást, merev nyakat, unalmat és ezer más egyéb tünetet a hallgatás alatt és azt követően.

Fontos azt megérteni, hogy a holografikus szinkronhangok nem okozzák ezeket a reakciókat. A hangok csak stimulánsként viselkednek, és minden kellemetlen reakciónak a gyökere, az ELLENÁLLÁSOD, amit az elkerülhetetlen változással szemben tanúsítasz. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen hatásos megoldás, hogy megszabaduljunk ezektől a kellemetlen gondolatoktól, érzésektől, érzetektől és viselkedéstől, hogy kezeljük az ellenállást.

Természetesen, mint másodlagos protokoll (amit én egyáltalán nem javaslok), visszavehetsz a hangokkal történő meditáció mennyiségéből. Ez azt az illúziót kelti majd, hogy leveszi rólad a nyomást, de mivel a valódi oka a zaklatottságodnak az ellenállásod, ezért sokkal inkább azzal kellene foglalkoznod.

És ami leggyakrabban előfordul, pont abban a pillanatban veszed vissza a hallgatás mennyiségét, mikor épp a mindent megoldó változás küszöbén állsz. Mikor hátrálsz, a változás időben eltolódik. Tehát akkor és csakis akkor, mikor minden tőled telhetőt megtettél, hogy elengedd az ellenállásodat és ennek ellenére is „elviselhetetlenül szarul érzed magad” váltsál át a B tervre, ami egy rövid vakációt jelent a programban.

Az 1.000.000. $-os kérdés!

 

A millió dolláros kérdés tehát az, hogyan hagyod abba az ellenállást? Néha ez nem könnyű, mert ennek nagy része tudattalan, ezért kívül esik a tudatos kontrollodon. Most jön a nagy titok_kérlek figyelj nagyon!!!

Valójában maga a kontroll, ami a probléma gyökere!

Mikor abbahagyod a kontrollálásra tett kísérleteidet,

 akkor tűnik el!

Ez a titok. Mikor nem próbálod kontrollálni, eltűnik.

„Namégegyszer!!!”

A zaklatottság, amit érzel, akkor tűnik el, ha abbahagyod az irányítására tett próbálkozásaidat.

Tehát tedd a következőket: Először észre kell venned, hogy ellenállsz. Ez úgy történik, hogy észreveszed, mikor kényelmetlen érzések jelentkeznek. Kényelmetlenség = ellenállás…minden alkalommal…nincs kivétel.

Mikor érzed a kényelmetlenséget, vedd észre. „Itt vagyok én, és érzem….(az akármit). Tehát ellenállok.”

Lehet, hogy gőzöd sincs hogyan, vagy minek állsz ellen, de ha a kényelmetlenség érzése megjelenik, akkor tudd, hogy ellenállsz. Ezután, nagyon kíváncsian, FIGYELD MEG magad! Vedd észre a testi érzeteid, vedd észre a gondolataid, és vedd észre az érzelmeid. CSAK VEDD ÉSZRE!

Légy a megfigyelő…a TANÚ.

 

Állj hozzá kíváncsian. Legyen minden úgy jó ahogy történik, bármi is történik, csak figyelj. Tégy úgy, mint az a tudós, aki az Amazonas erdeiben bolyongva töltötte az elmúlt 25 évet, egy bizonyos pillangót keresve, és hirtelen megpillantja azt, és egyetlen pillanatot sem akarsz elmulasztani, ahogyan tovaszáll. A pillangó az érzésed, és te magad vagy a tanú, aki elképesztően érdeklődő és kíváncsi, hogy megfigyelhesse, mit tesz, mi történik.

Ha képes vagy ekként kezelni bármilyen típusú zaklatottságodat, majdnem biztos, hogy azonnal eltűnik. De nem úgy, hogy arra figyelsz, bárcsak eltűnne, mert ez szintén egyfajta ellenállás.

Ez a dolog bizony gyakorlást igényel. Nem fog menni egyik napról a másikra, mert az ösztönös reakciód a zaklatottságra az, hogy szeretnéd elkerülni, szeretnéd, ha eltűnne.

Mikor megjelennek a negatív érzetek, érzések és gondolatok, pont a legutolsó gondolat lesz, ami eszedbe fog jutni, hogy megállj és figyeld magad.

Az elején, valahogy nem fogod tudni túl jól csinálni ezt a dolgot. Mit tehetnél, ez a bestia természete. De ha gyakorolsz, napról napra jobb és jobb leszel. És a végén úgy fogsz tudni kezelni bármit, ami megjelenik, ahogy azt soha nem tartottad lehetségesnek.

Ha annak ellenére, hogy hátralépsz egyet magadtól és megfigyeled magad, amennyire csak lehetséges még mindig kényelmetlenséget hozol létre, akkor itt az ideje egy kis szünetnek, amíg az idegrendszered fel nem zárkózik a folyamathoz.

Vegyél ki egy szabadnapot, vagy esetleg kettőt. Ha az izomlázad elviselhetetlen a túl sok edzés miatt, valószínű akkor is pihensz egy-két napot.

Zaklatottság a programban = spirituális izomláz

 

Mikor én kezdtem az utazásomat a holografikus szinkronhangok mesés világában, gyakran voltam zaklatott, gyakran éreztem magam nagyon nyomorultnak.

Miért?

Mert az élethez való hozzáállásom teljes egészében az ellenállásra épült. Ha az ellenállás értékes képesség lenne, vagyonokat szerezhettem volna általa. Megtanultam fiatal koromban, mint egyfajta védekezési stratégiát és nagyon sok időbe telt mire rájöttem:

1)      hogy ezt teszem

2)      hogy elengedjem

Te előnnyel indulsz, mert én itt és most, ebben a levélben, segítek neked észrevenni, ahogyan ezt teszed. És azt is elmondtam, hogyan lépj túl rajta. Nem kell újra „feltalálnod a kereket”! És remélhetőleg nem leszel olyan fafejű, mint amilyen én voltam, és ragaszkodsz foggal-körömmel a nyomorúságodhoz.

Egy dolog biztos. Végül is túljutottam rajta, és te is túl fogsz jutni, ha nem hagyod abba az utazást! Úgy értem: nem hagyod abba a hangok hallgatását.

Mikor kidugod a fejed a túloldalon, a haragod, a szorongásod, a depressziód, a félelmed, a zavarodottságod, minden másod, amit úgy utáltál, és maga az utálatod is 🙂 csak egy néha megjelenő kicsiny kis semmiségként él tovább az életedben, ahelyett, hogy állandó útitársként kísérne…

Hidd el nekem, imádni fogsz és aranyba foglalod nevem 🙂

 

Na ekkor elkezdheted az igazi életed. Hogy megvalósíts dolgokat, hogy kapcsolódj emberekhez, hogy boldogan és elégedetten ÉLJ!!!

Nem számít mennyire állsz ellen, a hangok végül keresztülnyomnak téged az összesen és győztesként érsz át a túloldalra. Az ellenállásod nem gátolja a hangok működését, csak neked lesz nagyon kellemetlen az utazás.

Az én nagyon reménytelen helyzetem ellenére, a legelszántabb próbálkozásaim mellett, amik arra irányultak, hogy elrontsam az utazásom, a lehető összes módon ellenálljak a holografikus szinkronhangok, a folyamat végül is, nekem is működött és neked is fog!!!

A te küldetésed (az ön küldetése Mr. Hunt 🙂 , ha elfogadja / Mission Impossible), ha elfogadod, hogy állj el az útból, amennyire lehetséges. Amennyire ez sikerül, az utad annyira lesz könnyed és eseménytelen. Amennyire ez nem, annyira teszed magad nyomorulttá és ellenállóvá, nehezíted meg azt ami könnyű is lehetne.

Azt azért szeretném kihangsúlyozni, hogy a legtöbb embernek nem jelenik meg túl sok zaklatottság a programban. Kezdetben magamból indultam ki és ezért gondoltam, hogy mindenkinek olyan nehéz mint nekem, de én valójában nagyon extrém ellenálló voltam.

A legtöbb embernek pont annyi zaklatottság lesz útitársa, amennyit egyébként is megtapasztalt a mindennapjai során, mielőtt elkezdte hallgatni a hangokat. Tudom, hogy néhányotoknak, még ez is nagyon sok, de ahogy haladtok előre az úton, megtanuljátok, amit itt leírtam, szépen lassan ez egyre kevesebbet hoztok létre. Van, aki gyorsan megtanulja és van aki évekig ragaszkodik a küzdelemhez saját magával.

Rajtad áll!!!

 

Mint mindig a szokásos kapcsolódási lehetőségek a rendelkezésedre állnak, ha szükséged van rám, mert szeretnél valamit megjegyezni, történt valami, amit nem értesz, kritikát vagy dicséretet szeretnél megfogalmazni.

Web:      www.sorsugynokseg.hu

E-mail:  info@sorsugynokseg.hu

Én azért vagyok, hogy segítselek ebben a folyamatban és a lehető legtöbbet profitáld a programból. Ha bármiben segíthetek, kérlek, jelezd ezt felém!

Köszönöm, hogy velem töltötted a mai napot és kérlek, ne feledd, egy csodálatos utazáson veszel részt…

Hisz ez az élet…Mit is mondhatnék?! 🙂

 

Találkozunk legközelebb,

Szeretettel

Gál Zoltán
Sorsügynökség