Mit tett értem a Tudatosság

HATODIK FEJEZET
MIT TETT ÉRTEM A
TUDATOS FIGYELMEM

és egy apró probléma.

Mikor elkezdtem magammal foglalkozni, és eldöntöttem, hogy az élet, amit eddig annak véltem, nem kielégítő többé semmilyen formában, részt vettem egy Anthony Robbins szemináriumon. Személyes erő a neve, és az ötödik leckében van egy célkitűzés gyakorlat, ahol nagyon pontosan meg kell fogalmaznod a rövid és hosszútávú céljaidat, személyes és szakmai szinten is. Elkezdtem leírni, hol szeretnék élni, mivel szeretnék foglalkozni, mivé szeretnék válni, az elvárásaimat a jövőmmel kapcsolatban. Ahogy a betűket kanyarítottam a papírra, az egész olyan hihetetlennek tűnt.

Nevetségesnek éreztem magam, magam előtt.

Az volt a feladat, hogy olyan célokat állítsunk magunknak, ami elérhető, ha nagyot is kell nyújtózkodnunk érte. A fantáziám nagyon élénk, és szívesen álmodozom, de ez akkor még azon is túltett. Ahogy írtam le a papírra a szavakat, a kezem is megremegett. Majd megérkezett a gondolat is. Mekkora hülyének fogom magam érezni, mikor ebből semmi sem válik valóra. Egyértelmű, hogy ez a mondat és a hozzá kapcsolódó belső kép, nem voltak segítségemre. És mint mindig, mikor olyanra fókuszálsz, amit nem szeretnél, ezek a belső monológok és képek, rossz érzést teremtenek és szabotálod önmagad.

Ahelyett, hogy elkezdtem volna dolgozni a céljaim elérésén, halogattam a dolgokat. Mindennel foglalkoztam, ami nem vitt közelebb a célomhoz, sokkal inkább eltávolított tőle. Olyan emberekkel kezdtem el dolgozni, akik nem segítették a fejlődésemet, hanem visszahúztak abba a világba, amiből éppen menekültem. Minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy a céljaim ne valósuljanak meg. Akkor ezt még nem értettem, nem láttam. A vége a történetnek ugyanaz lett, mint előtte. Ott maradtam évekkel később pénz nélkül, egyedül, és a sebeimet nyalogattam. Ezek azok a nem vágyott eredmények, amiket szándék nélkül, tudattalanul hozunk létre…

…mikor az életünket tudatos figyelem nélkül éljük.

Ahogy múltak az évek, megtanultam stratégiákat, amiket később megosztok veled, és a változás elkezdődött. Végre valami más történt az életemben, mint előtte. Valami olyan, ami mindent felgyorsított, és teljesen megváltoztatta az életem. Az egyik egyetemen, ahol akkor éppen tanultam, (A Mantra, Ó a csodálatos Mantra), kaptam bizonyos hangfájlokat egy osztálytársamtól (Szeretlek Janó és nagyon köszönöm). A többi már történelem, és elolvashatod a Sorsfordító avagy az én történetemben

 http://sorsugynokseg.hu/sorsfordito/

vagy meg is hallgathatod:

http://sorsugynokseg.hu/sorsfordito-az-en-totenetem-elmeselve/

A tudatos figyelmi szintem megváltozott, megemelkedett, és veled is ez fog történni, ha a sorsügynökség.hu oldalon a hangtárban:

http://sorsugynokseg.hu/hangtar/

meghallgathatod a Holografikus szinkronhangok 0. szintjét, és elkezdheted az utazásod a holografikus szinkronhangok világában. Ha szeretnéd, le is töltheted az mp3 file-okat és a használati útmutatót és akkor bárhol-bármikor hallgathatod a hangokat.

Ahogy telt múlt az idő, elkezdtem látni, ahogy bizonyos képeket hozok létre a fejemben, a hozzájuk társuló mondatokkal, amiket magamnak mondok, és a gondolatokkal, amik ezekben a mondatokban és képekben megfogalmazódnak. Ami még fontosabb, elkezdtem látni, mit is csinálok a saját fejemben, ami a félelmet kelti bennem, önbizalomhiányt okoz, és arra késztet, hogy ne tegyek semmit. Nem a környezetem, sem a többi ember, sem bármi más rajtam kívül eső dolog, nem okozta ezeket az érzéseket, érzeteket. Én hoztam őket létre, és senki más. Nem csak tudtam, hogy ezeket én csinálom, hanem megfigyeltem magam, ahogy teszem, a megemelkedett tudatos figyelmemen keresztül.

Mindig azt hittem, hogy a félelmeimet külső dolgok okozzák. A tény, hogy az igazi „bűnös” én magam vagyok, teljesen letaglózott. A „bűnöm” nem kevesebb, mint az, hogy mindenért, amit valaha éreztem, amilyen érzetet valaha megtapasztaltam, minden gondolatért és belső dialógusért, ami a fejemben lezajlott, én vagyok a felelős.

A felelősségről, mint teljesítmény fokozóról, részletesen írok a 10. Segítő levelemben:

“5. A „Felelősség, mint teljesítményfokozó” alapelve.

Annak ellenére, hogy gyakran máshogy tűnik, jó, ha tudod, hogy Te vagy a felelős minden érzésért, érzetért, viselkedésért, amit megtapasztalsz. Azt is tudnod kell, hogy az életedben szereplő helyzetekért és emberekért, azért, hogy jelen vannak, vagy esetleg nincsenek, is TE vagy a felelős.

Ez mind igaz abban az értelemben, hogy, ami történik vagy,

  1. a te választott reakciód, azzal kapcsolatban, ami történik
  2. vagy egy automatikus reakció, a te saját belső valóságtérképed felépítése alapján

Nem azt mondom, hogy magadat kell okolnod minden érzésért, érzetért, vagy viselkedésért, amit megtapasztalsz. A személyes felelősségvállalás nem az „okolásról” szól, hanem sokkal inkább a személyes erőről. Egy olyan hatalomról, amit te gyakorolsz magadon-magadért.

Itt a teljes levél:

http://sorsugynokseg.hu/sorsugynokseg-nulladik-szint-segito-level-10/

Hihetetlen módon, ahogy a tudatos figyelmi szintem emelkedett, úgy váltak a félelmeim köddé. Az is egyértelművé vált, hogy arra fókuszálni, amit nem akarok, egy tudattalan, automatikus reakció volt, ami egyáltalán nem segített engem. Ahogy megfigyeltem a folyamatot, tudatos figyelemmel, ahogyan és amikor történt, lehetetlenné vált, hogy ugyanazokat az érzéseket teremtsem meg, mint előtte. Nem én döntöttem úgy, hogy nem teremtek több ilyen érzést, azok maguktól szűntek meg létezni,…

…mert nem segítettek engem a céljaim elérésében,

és mert tudatosan figyeltem magam, ahogy megteremtettem őket.

Még egyszer, a szabály:

  1. Tudatos figyelem döntési lehetőséget teremt.
  2. Mikor választhatsz, mindig azt választod, ami jó neked, és elhagyod ami nem.

Ahogy telt-múlt az idő, tovább használtam a Holografikus szinkronhangokat és más egyéb eszközöket, (amikről később mesélek), a képességem, hogy tudatosan megfigyeljem önmagam, növekedett. Számos egyéb, nem működő, engem nem segítő, számomra nem hasznos viselkedés, érzés és gondolat tűnt el az életemből. Leszoktam a cigiről, az italról, a drogokról, arról, hogy olyat tegyek a testembe, ami nem oda való, hogy olyat mondjak, ami nem igaz, hogy olyat tegyek, ami az értékrendemmel és hitrendszeremmel ellentétes…

…és még számtalan hihetetlen változáson mentem keresztül.

Ami még sokkal fontosabb, nem „vonzottam be” többé a számomra nem megfelelő embereket. Minden barátom (kivéve azt a néhány igazit) lecserélődött. Más típusú és minőségű emberekkel ismerkedtem és barátkoztam.

 Megépítettem az áloméletem…

 Épp tegnap posztoltam a facebookra:

My goal was,

So I did it…

I srilanka

mygoal

Úgy élek, ott, azokkal akikkel szeretnék. Nem dolgozom, mert gyakorlatilag, nem csinálok semmit munka címszó alatt, semmi olyat, amit nem tennék ingyen is.

Ez nem azt jelenti, hogy nem teszek semmit. Tevékenyen telnek napjaim. Tovább építem, formálom magam és az utam. Továbbra is tevékeny része vagyok egy csoportnak, és építem azt a jövőt, amit a sorsügynökségnek szánok. Ha meghallgattad a történetemet, akkor talán tudod, hogy mit jelent a „lélekkikötő projektem”. Ha nem, akkor néhány szóban: egy hely ahová a lelked lehorgonyozhat, és a tudatosságod felébredhet. Ez a projekt itt Ceylonon, ezen a trópusi szigeten, új értelmet nyert. Egy tábor, persze nagyon szép tábor. Tengerpart, pálmafák, jóga, szörf, testi, lelki, szellemi felfrissülés, a fejlődés számtalan lehetőségével. Mind az, amit én az utamon összeszedtem + mind az, amit azok, akiket az utamon összeszedtem, hozzátesznek.

„Tudatosság Tábor”

lesz a neve.

Mivel nemzetközi, ezért

„Consciousness Camp”.

Ennek a könyvnek nem csak az a célja, hogy felkeltse az érdeklődésedet a holografikus szinkronhangokkal, a tudatossággal és az önfejlesztéssel kapcsolatban, hanem, hogy előkészítsen és lehetőséget teremtsen neked a további fejlődésre. Itt Sri Lankán, a földi paradicsomban. Mint barát a barátnak mondom: a tudatos figyelem, tényleg döntési lehetőséget teremt. Ha tudatosan figyeled az életed, abbahagyod önmagad szabotálását, és ezzel egy időben, mindenféle eddig…

…láthatatlan lehetőség tűnik elő az életedben.

Ezzel a könyvvel a kezedben, (a képernyődön) és egyéb forrásokkal, amik elérhetőek a sorsugynokseg.hu–n, olyan tudatos figyelemre tehetsz szert, amivel megváltoztathatod az életed.

 Van azonban egy kis probléma, ezzel a tudatos figyelem dologgal.

A legtöbb embernek nincs túl sok belőle.

 

Bár az embernek magasabb a tudatos figyelmi szintje, mint a legtöbb élőlénynek, azonban csak néhányunknak – bizonyosan kevesebb mint 1%-nak – van elég ahhoz, hogy lássák, hogyan hozzák létre azt az előzőekben említett 4 dolgot:

  1. Érzések és más belső érzetek
  2. Viselkedés
  3. Emberek és helyzetek, amik eléd kerülnek
  4. Jelentése a veled történt dolgoknak

És azok, akiknek van ilyen szintű tudatos figyelmük, azok az emberek, akik 30-40 évet meditáltak.

Két kihívás előtt állunk:

  1. Hogyan hozzunk létre elég tudatos figyelmet.
  2. Hová irányítsuk azt.

Ha mindkettőt megoldjuk, mit is jelent ez nekünk? Nos, a következő fejezetekben kiderül.