Meditáció – sorsügynökség.hu

MÁSODIK RÉSZ:

…

Hogyan Légy Tudatos

…

KILENCEDIK FEJEZET

…

MEDITÁCIÓ:

FURCSÁTÓL A CSODÁLATOSIG

Pop kultúra, tudományos kutatás, elképesztő nyereségek,

agyhullámsémák, és még sok minden más

Nem sokan ismerik a Tudatos Figyelem Tudományát és elképesztő hatalmát. A benne rejlő végtelen lehetőségeket még kevesebben. Most már te biztosan érted, ami komoly előnyhöz juttat. Itt az idő, hogy megtudd, hogyan lettek szuper tudatosak azok, akik azok.

Az első rész végén, két feltételt listáztam:

legyen elég tudatos figyelmed
tudd hogyan és hova irányítsd

Ez a könyv az elsőről szól. Arról, hogyan hozd létre azt a szintű tudatos figyelmet, amire szükséged van ahhoz, hogy az életed négy aspektusában választási lehetőséged legyen, döntési helyzetet teremts.

Kérlek higgy nekem, mikor azt mondom,…

…te is tagja lehetsz a tudatos elitnek.

Nekem sikerült, másoknak is és te is meg tudod csinálni, ha használod az eszközöket, amiket ebben a könyvben és a sorsügynökség.hu -n találsz.

Az első rész ezzel az égető kérdéssel ért véget:

Jó-jó, hogy nekik van, de hogy lehet nekem is?

És ha már itt tartunk, kérdezzük meg azt is:

Milyen agyi változások hoznak létre szuper tudatosságot?

No meg persze biztosan azt is szeretnéd tudni, hogyan hozhatod létre ezeket a változásokat magadban, hogy magad is szuper tudatossá válj. Meg fogod látni, hogy sokkal könnyebb mint hinnéd, ha használod a javasolt módokat és eszközöket. Ahogy tudatosabbá válsz, megnő a választási lehetőséged azzal kapcsolatban, hogyan érzed magad, hogyan viselkedsz, milyen helyzeteket, embereket találsz vonzónak, és milyen jelentést csatolsz az életed eseményeihez.

A válaszom a kérdésre, kiknek is van ilyen szintű tudatos figyelme:

Azoknak, akik kitartóan meditáltak, évtizedeken keresztül, napi több órán át.

Ha most azt üvölti az agyad, „nem kivitelezhető”, hidd el megértelek. Az elképesztő mennyiségű befektetendő idő, egy lehetetlen tényező a legtöbb ember számára. Hiszen szeretnénk egy „normális” életet élni és nem egy meditáló remetévé válni. Pont ez az oka annak, hogy kevés az az ember, akinek ilyen szintű tudatossága van. Nyugi, nem kell remetévé válnod, és az életed sem kell elkötelezni csak a meditációnak ahhoz, hogy egyike légy a szuper tudatosok társaságának. Van egy gyorsabb módszer, amire véletlenül bukkantam rá. Ez a módszer, modern tudományos eredményeket használva, létre hozza ugyan azokat a változásokat az agyadban, ami a megemelkedett tudatossághoz vezet,…

…de az idő töredéke alatt.

Szeretném, ha mindenek előtt megértenéd, a lassú, következetes, tradicionális meditációs módot. Azt, hogyan működik, mit derítettek ki a tudósok az előnyeiről, és különösen azt,…

…hogyan változtatja meg az agyad.

Talán már régóta meditálsz. Talán kipróbáltad, de körülményesnek tartottad, vagy más okból, de feladtad. Az is lehet, hogy sosem meditáltál még és nem is akarsz. Bárhogy is legyen, beleértve azt is, hogy egyáltalán nem érdekel a meditáció, azt gondolom, ami most következik, azt mindenképpen érdekesnek találod majd és a segítségedre lesz. Majdnem biztos vagyok benne, hogy felnyitja a szemed bizonyos lehetőségekre az életedben, olyanokra, amikre már gondoltál, és olyanokra,…

…amik eszedbe sem jutottak.

Meditálni 37 évesen, 2009-ben a Mantrán kezdtem el. A transzcendentális meditációt, mint kísérleti évfolyam, tantárgyként kaptuk. Jó volt, érdekes, azt mondták sok mindenben segít. Már előtte is szerettem volna meditálni, de sosem volt rá se időm, sem türelmem.

A beavatási szertartáson kapott mantrám emlékképe már a rég elveszett. Biztosan nem meditáltam volna tovább, a kezdeti lelkesedést követően, ha nem ismerem meg a holografikus szinkronhangokat. Miért?

A negyedik út, egy G. I. Gurdjieff által használt kifejezés, ami az ő saját megközelítését írja le a személyiség fejlesztéshez. Gurdjieff úgy gondolta, hogy ez a módszer, az általa legfontosabbnak tartott három utat, vagy iskolát kombinálja: a testet, az érzelmeket és az elmét. A test útja a fakíré. Az ösztönös-mozgó-érzékelő emberé, nem túl sok gondolattal és érzelemmel. A szerzetes útja a vallásos út, az érzelmi emberé. A harmadik út a jógiké. Létezik egy negyedik út is azoknak, akik nem tudják az első hármat járni.

Gurdjieff szerint, a legfőbb különbség a három hagyományos és a negyedik út között, hogy „az első három állandó, melyek nagyjából érintetlenül élték túl a történelmet, és valláson alapszanak. Azok az iskolák, ahol jógik, szerzetesek és fakírok vannak, nem igazán különböztethetők meg a vallási iskoláktól. A negyedik út abban különbözik, hogy az nem állandó út. Nincsenek speciális formái, vagy intézményei, és a saját törvényei által kontrollálva jön-megy.

A negyedik út főként azt a kérdést tárgyalja, hogy hol az emberek helye az univerzumban, mik a lehetőségeik a belső fejlődésre. Továbbá segít nekik túllépni a testen, hogy képesek legyenek egy magasabb tudatállapotot elérni. Hangsúlyozza, hogy emberek az úgynevezett „éber álom” állapotában élik az életüket. Azt is hangsúlyozza, hogy lehetséges a felébredés, és általa magasabb tudati szintet és belső képességeket elérni.

A negyedik út megtanítja az embereket, hogyan lehet növelni, fókuszálni a figyelmüket, energiájukat különböző módokon, hogyan csökkenjen minimálisra az álmodozás és a “nem-tudatosság”. A tanítás szerint, ez a belső fejlődés a kezdete, egy lehetséges jövőbeli változásnak, melynek célja, hogy az embert olyanná alakítsa, amilyennek lennie kellene.

De miért is nem meditáltam tovább, a kezdeti lékesedést követően? Mert nincs meg bennem sem a fakír, sem a szerzetes, sem pedig a jógi fegyelmezettsége és kitartása. Lehetőségem sincs arra, hogy naponta órákat töltsek meditációval, de…

…a jótékony hatásait nagyon szerettem volna.

Szóval a negyedik utat választottam…

a Holografikus szinkronhangokat.

A Mantra előtt még a meditációról sem sokat hallottam. Valahogy más volt az életem és a környezetemben senki, soha nem hozta fel a kérdést. Ha valaki beszélt is róla, olybá tűnt, hogy a meditáció valami furcsa, álmodozós-gondolkodós állapot, amit öreg emberek, valahol keleten művelnek, olyan okokból, amik nem tisztázottak, de itt “nyugaton“ mi nem csinálunk ilyet. Vak voltam, szűk látókörű, tájékozatlan, de ez volt a világom, akkor.

Mikor megismerkedtem a meditációval, megtudtam, hogy a Beatlestől, David Lynchen át Clint Easwoodig mindenki meditál, és a transzcendentális meditáció egy világméretű dolog. Egy olyan valami, ami Maharishi Mahesh Yogi és a Beatles találkozásának köszönhetően, egy POP jelenséggé alakult. Maharasi, maga is délutáni talkshowkban vett részt, és minden híres ember, vagy így, vagy úgy kivette részét a popkultúra & meditáció történetéből. Top atléták és Fortune 500-as vezetők meditáltak már a 70-es évektől kezdve. A pop kultúra zaja, egész generációnyi kíváncsi fiatalt ébresztett fel mély álmából, akik már amúgy is lázadtak, minden és mindenki ellen. Legfőképpen a konvencionális kultúra volt, ami zavarta őket. Később sokuk vált tudóssá, aki tanulmányozta a meditációt, vagy íróvá, aki írt róla. Ennek eredményeként, ami furcsa volt, az szépen lassan elfogadottá vált, és a fősodrású média is elkezdett foglalkozni a jelenséggel. Nagy magazinok egész példányokat dedikáltak a meditáció témakörének.

A TIME magazin 2003-ban az augusztusi címlapját a meditációnak szentelte:

Majd…

2010 augusztusában a TIME megírta, hogy a meditáció javítja a koncentrációt
2012 Júniusában a TIME megírta, hogy a meditáció pozitív agyi változással jár.
2012 Augusztusában egy másik TIME cikk azt kérdezte: Okosabbá tesz a meditáció?”
2012 novemberében megjelent egy cikk a TIME ban, miszerint, „az eddigi legátfogóbb kutatás azt mutatja, hogy a meditáció csökkenti a szívinfarktus és agyvérzés esélyét”
2014 februárjában a TIME Mindfullness-ről, azaz teljes agyi funkcionalitásról ír, amit a meditációhoz kapcsol.

Próbaképp rágugliztam a TIME magazin és meditáció címszavakra.

18 400 000 találat

A Newsweek 2015 augusztusában a meditáció és a csendben lét hatásiról ír, a Tech & Science rovatban “The Neuroscience of Meditation, and the Virtues of Shutting Up By Zoë Schlanger On 8/5/15 at 6:18 AM “

A meditáció és new york times guglizása 21 900 000 találattal sem rossz … szerintem.

A New York times 2016 februárjában a meditáció agyformáló hatásairól ír, „How Meditation Changes the Brain and Body By Gretchen Reynolds February 18, 2016 5:45 am

Egyértelmű, hogy az emberek, legalább is szeretnének a meditációról olvasni.

A meditáció semmiképpen sem egy fura dolog ma már. Részben a pop kultúra jótékony hatásának köszönhetően, részben azért, mert híres egyetemek és kutatóintézetek tudósai tanulmányozzák fantasztikus hatását az agyra vonatkozóan. Azt vizsgálják, hogyan befolyásolja gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és spirituálisan az életünket. Mint ezekből a több évtizede tartó kutatásokból kiderült, sok minden történik veled, mikor meditálsz. Meditálók agytevékenységét EEG-vel, FMRI-vel, SPECT-tel, PET-tel figyelték és figyelik meg a mai napig. Mint kiderült, a meditációnak számos jótékony hatása van.

Átnézve az ezzel kapcsolatos publikációkat 2006 és 2009 között, írók arra a következtetésre jutottak, hogy legkevesebb három lényegi neurofizikai hatása van a meditációnak:

Megnövekedett Alfa és Théta agyi aktivitás.
Az agykéreg változása.
Figyelemmel kapcsolatos agyi területek változása.

Andrew Newberg orvosprofesszor agyszkennelést végzett egy Tibeti és egy Ferencesrendi szerzetesen imádkozás alatt. Azt találta, hogy az agyuk első területei, amik a figyelemmel, fókuszálással, koncentrációval kapcsolatosak, nagyobb aktivitást mutattak meditáció alatt. Egy másik kutatásban, Japán szerzeteseket vizsgáltak, akik két hasonló meditációs metódust alkalmaztak, _az egyik egy mantrát ismételgetett, a másik egy Buddhista szutrát. Náluk, megnövekedett agykéreg aktivitást mutattak ki, az agy különböző területein.

Röviden tekintsük át, a meditációval kapcsolatos kutatási eredményeket:

Átfogóan javítja az egészséget.
Csökkenti a vérnyomást, amit az orvosok csak csendes gyilkosnak neveznek
Csökkenti az inzulin ellenállást, ami egy olyan metabolikus probléma, ami szív és érrendszeri megbetegedést, kövérséget, agyvérzést, cukorbetegséget okoz.
Csökkenti a szívinfarktus és agyvérzés esélyét.
Stabilizálja a vegetatív idegrendszert, ami a „harcolj vagy menekülj”, illetve a „nyugalmi válaszreakciókért” felelős.

Ha túl sok „harcolj vagy menekülj” idegi válaszreakciót tapasztalsz meg túl gyakran, az komoly egészségügyi problémákat okoz. Sok orvos van azon az állásponton, hogy a legtöbb egészségügyi problémát a stressz okozza, illetve teszi rosszabbá. Rendszeres meditáció, lecsillapítja a túl aktív szimpatikus idegrendszert, ami a „harcolj vagy menekülj” reakció forrása és erősíti a paraszimpatikus idegrendszert, ami a „nyugalmi válaszreakciónak” nevezett idegi reakció forrása, Dr. Herbert Benson a Harward kutató orvosa szerint.

Dr. Benson kutatásai, a meditáció hatékonyságát és egészségjavító hatását igazolják. Könyve, „The Realxation Response” (A Nyugalmi Válasz), a bestseller listát vezette hosszú ideig.

Ő és kollégái kimutatták, hogy a meditáció, a stressz és a stressz által létrehozott, „harcolj vagy menekülj” idegi válasz ellenszéruma. Ez az idegi reakció, a szimpatikus idegrendszeri aktivitást növelve emeli a szívverések számát, a légzés gyakoriságát, a vérnyomást, és növeli az oxigén felhasználást.

Kérlek ne érts félre. A „harcolj vagy menekülj” reakció, nagyon fontos a túlélésed céljából, veszély esetén. De, ha túl gyakran ismétlődik, nagyon egészségtelen.

Dr. Benson korai kutatásai kimutatták, hogy a meditáció elősegíti azokat az idegi folyamatokat, amik a paraszimpatikus idegrendszer megerősödéséhez vezetve, a „harcolj vagy menekülj” válaszreakcióval ellentétes idegi reakciót képes létrehozni. Ezt nevezte ő el „nyugalmi válasznak”. Azt találta, hogy a meditáció lassítja a szívműködést, a légzés gyakorisága csökken, minősége javul. A vérnyomás, az oxigén felhasználás csökken, az izomtónus lazábbá válik. Azt is megfigyelte, hogy tanítványai 25%-nál, a spiritualitás érzése is gyakrabban jelentkezett. Plusz ez a 25%, sokkal ritkábban tapasztalt egészségügyi problémát, mint azok, akik nem jelezték a spiritualitás érzésének növekedését.

Más, a meditációval kapcsolatos kutatások a következő eredményekre mutattak rá:

Csökkenő krónikus fájdalom.
Alacsonyabb „rossz koleszterin” szint.
Csökkenő betegségszám.
Alacsonyabb stresszhormon szint.
Csökkenő reumás tünetek.
Csökkenő szerhasználat (gyógyszer, kábítószer).
Javuló alvás.
Csökkenő vér-laktál szint, (ami a szorongás egyik tünete).

Azt gondolom, hogy ezek nagyon lenyűgöző eredmények. Összességében magabiztosan jelentem ki, hogy a meditációnak, egészségjavító hatása van.

Ami talán még fontosabb, a meditáció nagymértékben javítja az érzelmi egészségszintet.

Kutatások igazolják, hogy a meditáció segít létrehozni, azt az akaraterőt és figyelem fókuszt, ami az életed irányításához szükséges. Nekem ez nagyon úgy hangzik, mint a Tudatos Figyelem.
Szintén kimutatták, hogy a depressziós állapotokat is nagymértékben javítja. 67%-kal tapasztaltak kevesebb érzelmi ingadozást a tesztben résztvevők.
Más kutatások rámutattak, hogy a meditáció csökkentik a magány, reménytelenség és kétségbeesés érzését.

A tudósok ma már tisztába vannak azzal, hogy ezeknek az eredményeknek, idegi-hormonális alapjai vannak. Egy kutatás rámutatott, a meditáció szerotonin szintemelő képességére. A szerotonin egy olyan ingerület átvivő anyag, ami befolyásolja a viselkedést és a hangulatot. Számos depressziót kezelő gyógyszert neveznek szerotonin újrafelvétel gátlónak, mert úgy működnek, hogy növelik a rendelkezésre álló szerotonint az agyban. Az alacsony szerotonin szint köthető többek között a depresszióhoz, kövérséghez, álmatlansághoz, rohamszerű kóros álmossághoz, alvás közbeni légzésszünethez, migrénhez, fejfájáshoz, menstruációs görcsökhöz. Egyéb kutatások, a meditáció jótékony hatásaként említik, a megnövekedett melatonin szintet. A melatonin egy másik nagyon fontos ingerület átvivő anyag, ami szintén hatással van a viselkedésre és a hangulatra. Alvásszabályozó hormonként és erős antioxidánsként ismert.

Mint ahogy azt az előzőekben említettem, a meditáció javítja a tudatos figyelmed, a tudatosság pedig választási lehetőséget teremt. A rendszeres meditáció mentális egészségre gyakorolt hatása, egy jó példája ennek. A rendszeres meditáció által teremtett tudatossággal, az emberek azt választják, hogy jobban érzik magukat, ahelyett, hogy automatikusan és szándék nélkül, rossz érzéseket okoznának maguknak.

Meditálók, megnövekedett elektromos aktivitást mutatnak az agyuk első részében, amely egy alacsonyabb aggodalom szinttel és pozitívabb érzelmi állapottal kapcsolható össze.
Meditáció csökkenti a szerhasználatot.
Csökkenti, a Post Traumatikus Stressz Rendellenesség (PTSD) tüneteit.
Csökkenti, a szervezetben fellelhető stresszel kapcsolatos hormonok szintjét.

Azt gondolom, hogy a meditáció mentális és érzelmi egészségre gyakorolt drámaian pozitív hatása, megkérdőjelezhetetlen.

Meditáció javítja, a

tisztán gondolkodási képességed,
tanulási képességed,
probléma megoldó képességed,
kreativitásod,
intelligencia szinted,

és ezek a folyamatok, idősebb korodban is folytatódnak.

Dr. Richard Davidson idegkutató, a Wisconsini egyetemről, egy kiemelkedő meditációkutató. Szerinte, ezek a változások annak a ténynek tudhatóak be, hogy a meditáció „áthuzalozza”, azaz megváltoztatja az agyad elektromos áramköreit.

Íme egy érdekes példa:

Tegyük fel, hogy nagy mennyiségű, gyors információból kell kiválasztani a számunkra szükségeset. Mikor meglátjuk, amit keresünk, akkor egy úgy nevezett figyelmi pislogás jön létre, ami azt okozza, hogy ha a keresett információ rövid időn belül ismétlődik, nem vesszük észre. Abba egyet kell értenünk, hogy határa van a befogadható információ mennyiségének, adott időn belül.

Íme az ok:

Egy átlagember, annyi mennyiségű figyelmi egységet használ el, az első keresett információ megleléséhez, hogy a másodikra, ha túl hamar érkezik, már nem marad figyelmi egysége. Csíkszentmiháhi Mihály, a Flow című könyvének 2. fejezetében, a figyelmi egységről, mint energiáról ír:

„A figyelem az, ami a lehetséges és elérhető több millió információegységből kiválasztja a lényegeseket, az emlékezetből pedig az esemény kiértékeléséhez szükséges utalásokat és emlékeket eleveníti fel, hogy aztán meghozhassa a szükséges döntést. Bármekkora is a figyelem, képtelen arra, hogy meghaladja az előbb leírt kereteket. Nem tud egyszerre több információt észlelni vagy felfogni, mint amennyit feldolgozni képes. Az információ kikeresése az emlékezetből, tudatosítása, az információk összehasonlítása és kiértékelése, a döntéshozatal – egyaránt igénybe veszik az elme korlátozott adatfeldolgozó képességét.

Vannak olyan emberek, akik megtanulják ezt a felbecsülhetetlen erőforrást hatékonyan kihasználni, mások ellenben elvesztegetik. A tudatát uralni képes ember ismertetőjele az a képesség, hogy akaratlagosan tudja összpontosítani, nem hagyja elterelődni a figyelmét, és képes addig koncentrálni valamire, míg a célját el nem érte, de csak addig. Minden ember felhasználja valamilyen módon korlátozott kapacitású figyelmét, vagy úgy, hogy szándékosan ráirányítja valamire, mint egy energianyalábot, vagy pedig úgy, hogy rendszertelenül, ötletszerűen szétszórja. Az élet formája és tartalma attól függ, hogyan használjuk a figyelmünket. A figyelem számtalan módon kiaknázható, s ettől lesz életünk gazdag vagy nyomorúságos.

Mivel a figyelem határozza meg, hogy mi az, ami feltűnik a tudatban vagy kiszorul onnan, és mivel más olyan feladatok is vannak, amelyeket el kell végeznie – mint például az emlékezés, a gondolkodás, az érzés és a döntéshozatal –, hasznos, ha a figyelemre úgy gondolunk, mint pszichés energiára. A figyelem olyan energia, amely nélkül nem lehet semmilyen munkát elvégezni, és a munka elvégzése során felhasználódik. Mi magunk teremtjük meg magunkat azzal, hogy hogyan fektetjük be ezt az energiát, felhasználásának módja alakítja emlékeinket, a gondolatainkat és az érzéseinket. Ez az energia a mi ellenőrzésünk alatt áll, azt tehetünk vele, amit akarunk; tehát a figyelem a legfontosabb eszközünk az élmények minőségének javításában.”

A könyv teljességében itt olvasható:

www.yakuzakse.hu/filebrowser/download/54

Ahhoz, hogy a második adag információ felismerhető legyen, az agyunknak újra kell töltenie önmagát, „figyelem ingerület átvivő anyaggal”, amit norepinephrin-nek nevezünk. Mikor nagyon figyelünk valamilyen információra, ami közvetlen utána érkezik, gyakran nem vesszük észre. Dr. Davidson és kollégái arra a kutatási eredményre jutottak, hogy a meditáció nagyban növeli a figyelmi képességeinket a gyors információ megfigyelésével kapcsolatban, más szóval,…

…növeli a tudatosságunkat.

Dr. Davidson a kutatásaiban felkért alanyokat, hogy vegyenek észre bizonyos számokat egy gyorsan felvillanó számsorban. Legtöbb ember észrevette a számot mikor először tűnt fel, de szinte senki sem vette észre, mikor másodszor tűnt fel fél másodpercen belül. Ezt követően a csoport fele alávetette magát egy intenzív (3 hónap, napi 12 óra) meditációs folyamatnak, majd megismételték a kísérletet. A kontrollcsoport, azok, akik nem meditáltak, nem mutattak semmilyen változást. De minden meditáló képes volt felismerni a másodszor felvillanó számot is.

Agyunk véges erőforrásokkal rendelkezik a figyelem terén. Valahányszor fókuszál valamire, ezt követően egy rövid szakadás-szünet következik, amik kb fél másodpercig tart. Agyi szkennelés kimutatta, hogy olyan nagy mennyiségű epinephrine-t használt fel a tesztalanyok agya az első szám felismerésekor, hogy nem maradt kellő mennyiségű a másodikra.

A meditációs tréninget követően, azt találták, hogy sokkal kevesebb figyelemre, más szóval epinephrine-re volt szükséges az első szám felismeréséhez, így kellő mennyiségű maradt a második könnyed felismeréséhez. A meditálok agyának működése sokkal gazdaságosabbá vált. A meditáció megváltoztatta a tesztalanyok agyát, megnövelve figyelmi és adatfeldolgozási képességeiket.

Ez egy jó példája annak, hogy a tudatosságunk hogyan növelhető. Továbbá egy fantasztikus kutatási terület, amit neuroplaszticitásnak vagy magyarul, idegi rugalmasságnak nevezünk. A 70-es évekig, kutatók meg voltak győződve arról, hogy az agyi képességek a korai fejlődést követően nem változnak. Azt feltételezték, hogy felnőtté válásunkat követően az agyunk már nem változik, és az van, ami van. Ma már köztudott, hogy az agyad folyamatosan változik annak függvényében, hogy mit tapasztalsz mozgás, szenzorikus érzékelés, tanulás, és bármilyen ismétlődő stimuláns következtében.

A meditáció egy ilyen nagyon hatékony stimuláns.

Később jobban megvizsgáljuk az idegi rugalmasság témakörét. Ez egy lenyűgöző témakör és kiemelkedően fontos eszköz az életed javításához. Most legyen annyi elég, hogy a rendszeres meditáció által biztosított inger arra ösztönzi az agyad, hogy nagyobb erőforrásokat csoportosítson a tanulás, memória, fókusz, koncentráció, kreativitás, sémafelismerés, hatékony döntéshozatal, probléma megoldás képesség, és még számos egyéb „mentális szupermen” képesség területére. Rendszeresen meditálók, a szenzoriális, auditoriális, vizuális, és belső látás területével összefüggő agyterületek megvastagodását tapasztalják. Mikor meditálsz, az agyad több neuront és neuron kapcsolatot társít bizonyos kreatív funkciók működéséhez. Ami természetesen számos pozitív változást idéz elő az életed minden területén.

Kérlek emlékezz, ezek a meditáció által keltet agyi változások, a legalapvetőbb módon emelik meg a tudatos figyelmed szintjét, ami végeredményben,…

…megnövekedett választási, döntési lehetőséget

és irányítást eredményez az életedben.

Agyad megváltoztatásával, te is szert tehetsz megemelkedett tudatosságra. Nekem sikerült, és ez minden tekintetében megváltoztatta az életemet. Az életem minden területen, elképesztően pozitív változáson ment keresztül. És ugyan ezt tapasztalták emberek milliói a világ számos országában.

Említettem, hogy a meditáció leköti, vagy más szóval lenyugtatja a szimpatikus idegrendszert. Az agyad azon részét, ami a „harcolj vagy menekülj” idegi válaszreakcióért felelős. Ugyanakkor, erősíti a paraszimpatikus idegrendszert, ami az agyban a „nyugalmi reakciókért” felelős. Ebben a „nyugalmi reakció” állapotban, agyi képességek, döntési képességek és a kreativitás automatikusan javul, míg a „harcolj vagy menekülj” reakció ténylegesen sorvadásra készteti az agy intelligencia központját. Mikor „harcolj vagy menekülj” módban vagy, a vér elfelé áramlik az agyadból a külső periférikus funkcióid felé, amik előkészítik az izomzatodat arra, hogy megküzdj vagy elfuss. „Nyugalmi reakció” állapotban viszont a vér az agyad felé, az agyadba áramlik, aminek következtében intelligensebb és sokkal tudatosabb vagy. Egyéb, a meditációra irányuló kutatások kimutatták, a tipikus, korral járó homloklebeny elvékonyodásának lassulását, így meggátolva a „normálisnak” vélt tudatosság és mentális képességek csökkenését, amiről azt állították, hogy az öreg kor elkerülhetetlen része.

Azt feltételezem, hogy te is szeretnéd elkerülni ezeket a szükségtelen veszteségeket a tudatosságod és gondolkodási képességed területén, ahogy öregszel, és tényleg nagyon örülnél ha megmaradnának. A spirituális aspektusait még meg sem vizsgáltuk a meditációnak. Köztudott, hogy kapcsolódóbbnak érzed magad másokkal, kényelmesebben a saját bőrödben, együtt érzőbb vagy, és sokkal közvetlenebb kapcsolatot érzel a világgal, a létezéssel, az univerzummal és úgy mindennel általában véve.

A továbbiakban szeretném megvizsgálni, három mostanában felfedezett előnyét a meditációnak. Ezek annyira fontosak és érdekesek, hogy egész fejezeteket szentelek nekik a könyvben.

Ezek:

A képességed, hogy könnyedén FLOW állapotba hozd magad, ahol teljesen magába szippant, amit csinálsz a csúcsteljesítményed legtetején, ott, ahol minden könnyedén és erőlködés nélkül történik.

A meditáció akaraterőre, késleltetett kielégülésre, és a tudósok által „legfelsőbb irányításnak” nevezett jelenségre gyakorolt hatásáról.

A meditáció hatása a szív frekvencia variánsnak nevezett jelenségre, ami egy hihetetlen mértékegysége az egészségnek és érzelmi ellenállóságnak.

Megnézzük még a továbbiakban közelebbről, a neuro plaszticitásnak, idegi rugalmasságnak nevezett jelenséget is.

Listázhatnám még oldalakon keresztül a kutatási eredményeket, de azt gondolom érted, amit mondani szeretnék.

A MEDITÁCIÓ egy nagyon hasznos dolog.

Már csak arra a nagyon konok problémára kell megoldást találjunk, hogy a meditáció felettébb unalmas, és hosszú-hosszú ideig tart, míg látható, tapasztalható eredménye születik. Tényleg szeretnél 20-30 évet várni, míg a Tudatos Figyelem Tudománya és annak minden csodás szuper tudatos képessége megtapasztalhatóan a tied lesz? Szerencsére nincs rá szükség. De mielőtt bemutatom neked az én kis High-Tech megoldásomat, vannak még dolgok, amikről szeretném ha tudnál.

Ezért most elmesélem neked az agyad elektromos sémáit, azok hihetetlen hatásait a tudatosságodra és az életedre. Ígérem ez lesz az egyik legfantasztikusabb dolog, amiről valaha olvastál.