HETEDIK FEJEZET
HA ELÉG TUDATOS VAGY
Ha lenne elég tudatos figyelmed, vagy mondom máshogy, ha elég tudatos lennél, és tudnád, hogyan kell irányítani azt, akkor dönthetnél az előbb említett négy dologról.
Még egyszer emlékeztetőül:
- Érzések és más belső érzetek
- Viselkedés
- Emberek és helyzetek, amik eléd kerülnek
- Jelentése a veled történt dolgoknak
Milyen lenne, ha az érzéseidet és más belső érzeteidet megválaszthatnád? Milyen gyakran választanád a rosszat? Milyen gyakran döntenél úgy, hogy félsz, dühös, vagy zavarodott vagy? Talán néha segíthet valamilyen módon, ha rosszul érzed magad. A gyász érzése normális, de ebben az esetben, ez egy döntés eredménye lenne, nem pedig automatikus reakció. Ily módon, mikor a gyász ideje véget ért,…
…egyszerűen abbahagyod az érzés megteremtését.
Bár hozzá kell tennem, vannak kultúrák, ahol a halálhoz, a gyászhoz gyökeresen más érzések kapcsolódnak, mint a magyarban.
Mi a helyzet más viselkedéseiddel? Ha dönthetnél, milyen gyakran választanád, hogy halogatsz, ahelyett, hogy elindulsz a célod felé? Magasabb tudatos figyelmi szinten, több tudatossággal, határozott lépéseket tudsz tenni a céljaid felé, anélkül, hogy akár csak gondolatban, vagy érzésben szabotálnád, vagy kétségbe vonnád önmagad.
Elmondok egy kis titkot. Személyiség és önfejlesztő körökben legendásan elhíresült, hogy emberek megvesznek mindenféle információt arról, hogyan lehetnek sikeresek. Izgatottak és motiváltak lesznek pillanatokra, de sosem lépnek tovább, sosem teszik meg azokat a lépéseket, amikről maga az információ szól. Vajon mennyi ember vesz szoba biciklit és használja később ruhaakasztónak? Én vettem. Mennyien vesznek meg online és offline tanfolyamokat, anyagokat és sosem csinálnak vele semmit. Én is pont ilyen voltam. Én ha tesznek is lépéseket, hányan teszik pontosan azt, ami le van írva?
Sajnos a statisztika nem hazudik:
2%
Hihetetlen!, Igaz? Ez az az ár, amit azért fizetsz, mert a tudatos figyelmi szinted a béka segge alatt van. Mikor a viselkedésed döntés eredménye, abbahagyod, hogy tudattalanul szabotáld magad. Ezzel egy időben könnyűvé válik, hogy céltudatos lépéseket tegyél afelé, amit igazán szeretnél.
Fantasztikus lenne, ugye?
Ha a viselkedésed döntés eredménye, milyen gyakran viselkednél úgy, hogy később megbánd? Megennéd azokat az extra fánkokat, kiabálnál a partnereddel, vagy néznél értelmetlen műsorokat, ahelyett, hogy a céljaidon dolgozol? Minél magasabb a tudatos figyelmi szinted, annál inkább döntesz az életed dolgai fölött, ahelyett, hogy automatikusan reagálnál. Mi a helyzet azzal, hogy milyen embereket és szituációkat hozol az életedbe, vagy találsz vonzónak? Ha tudatos figyelemmel kiválaszthatnád, milyen gyakran találnád magad ugyanazokban a kellemetlen helyzetben, ugyanazokkal a kellemetlen emberekkel?
Réges-régen egy messzi messzi galaxisban, no de komolyra fordítva a szót, sokat csajoztam. Megismerkedtem valakivel, úgy tűnt minden csodás, rengeteg dologban hasonlítunk, a kémia is rendben volt, így randizni kezdtünk. Nem igazán derült ki akkoriban, de mindig úgy tűnt, hogy ugyanazokat a típusú nőket találom meg, akikkel mindig hasonló véget ér a „végtelen szerelem”. Hasonló lépések sorozatán keresztül adtam magamnak tudattalanul mattot, úgy, hogy már az első lépésnél, a kiválasztásnál eldőlt, a vége: csúfos vereség. Minden kezdet ígéretes volt, azt gondoltam, hogy Ő lesz az igazi! A szerelem bolondja voltam. Szerelmes voltam magába a szerelem érzésébe. Ugyanazt próbáltam, és mást reméltem tőle, nem tanultam a saját hülyeségemből. Védelmemre legyen mondva, halvány lila dunsztom sem volt, hogy én vagyok a saját hóhérom. Einstein mondta, és már én is mondtam ebben a könyvben, az ismétlés a tudás anyja: „azon a tudatossági szinten, ahol a probléma keletkezett, nem megoldható”. Nem láttam, és fogalmam sem volt, hogy mit rontok el. Minden partnerem máshogy nézett ki. Volt magas, alacsony, szőke, barna, mégis a történet valahogy mindig hasonlóvá vált. A teljesen különböző nők, teljesen hasonlóvá váltak.
A megoldás egyszerű ma már: Én azonos voltam (tudatos figyelmem teljes hiányával), ezért minden, ami velem történt is azonos maradt. Ugyanazt próbálni, ugyanaz maradni, és más eredményt remélni = elment az eszed. De akkoriban csak azt kérdezgettem magamtól, hogyan lehetséges ez? Miért történik velem, hogy a világ összes nőéből, azokat vonzom magamhoz, akikkel egyáltalán nem működik a kapcsolat. Sajnos, tudni a választ a miértekre, bár igen érdekes, valójában nem ad túl sok segítséget ahhoz, hogy megtörd a sémát, megváltoztasd a tudattalan működési mechanizmusaidat. Ami segítséget ad, az, ha látod magad, hogyan is hozod létre ugyanazt a vonzalmat, ugyanazokkal az emberekkel és észreveszed mikor csinálod. Ez ugye úgy hangzik, mint a tudatos figyelem definíciója.
Egy este, az egyik partneremmel éppen vacsorázni mentünk. Ültünk a kocsiban és veszekedtünk valamin, amire már nem is emlékszem. De arra tisztán emlékszem, ahogy belém csapott a villám és megértettem, hogy a kapcsolat és a vita dinamikája, pont olyan, mint az előző kapcsolataimban. Vita közben az egyik részem vitázott, míg a másik megfigyelte azt a partvonalról. Láttam magam, ahogy fűzöm fel a gondolatokat, szavakat és sétálok bele a saját magam által teremtett csapdába. Azt is láttam, hogy a végkimenetel pont olyan lesz, mint előtte bármikor. Nem jutunk el a vendéglőbe, mert egy ponton felrobbanok. Kihasználva, hogy én vezetek, megállok, megfordulok és hazamegyünk, majd otthon duzzogunk órákig, napokig. Abban a pillanatban tudtam, hogy ez nem segít engem semmilyen formában. Hiszen éhes vagyok, az étteremben várnak a barátaink, a vacsora után pedig jó buli lesz.
Abban a pillanatban ez egy hihetetlen felismerés volt.
Ahogy a felismerés élménye átfutott az agyamon, a motivációm a vitára, és maga a vita is megszűnt. Arra figyeltem, amit szerettem volna. Enni, inni, békében a barátokkal és boldognak lenni. A más gondolatok, más szavakat szültek. Elnézést kértem, és nyugodt szavakkal békességet teremtettem köztünk. Mi több, az egész, vitával kapcsolatos nem működő viselkedés mechanizmusom…
…eltűnt, feloldódott a tudatos figyelmemben.
A legjobb az volt az egészben, hogy attól a naptól kezdve nem vitázom. Teljesen máshogy kezelem a nézeteltéréseket. A célra koncentrálva, ami az egyetértés, egy nyugodt beszélgetés keretében osztom meg nézőpontomat, hallgatom meg a másikét, és ajánlok megoldást a nézeteltérésre. Ezt megelőzően az egész vita kérdést, tudatos figyelem nélküli automatikus reakciókkal kezeltem, ami sosem hozott olyan végeredményt, amit szerettem volna. Minden más mód, ahogy egy vitát, vagy ahogy ma már nevezem, nézeteltérést kezelni tudtam volna, láthatatlan maradt előttem. Megfigyelve az automatikus reakciót tudatos figyelemmel, kiszabadított a reagálás börtönéből, és az egész vitával kapcsolatos gondolatiságom megváltozott. Ez a folyamat igaz mindenre az életedben. Legyen az egy párkapcsolati kérdés, munkahelyi, vagy pénzügyi probléma. Te vagy az, aki tesz valamit a tudatos figyelmeden kívül, ami azt okozza, hogy az adott helyzet kialakul. Ez a valami ad, bizonyos impulzusokat a másiknak a szituációban, ami beindítja az ő nem működő sémáit, kialakítva ezzel a totális káoszt. Ez az egész teljesen automatikusan történik. Ha tudatosan meg tudod figyelni a szituációt, és amit megfigyelsz, nem segíti a célod elérését…
…el fog tűnni az életedből.
Megfelelő szintű tudatos figyelemmel, nem fogsz olyan helyzeteket teremteni az életedbe, amik veszteséget okoznak, nem kívánt végeredményhez vezetnek, vagy bármi más olyan helyzetet teremtenek, amit nem szeretnél. Pont úgy, ahogy velem történt a kapcsolatomban, a tudattalan motivációk és viselkedés mechanizmusok, amik a vitáimat eredményezték, eltűntek az életemből. Az élet mindenféle helyzetek összessége. Ezt te is tudod. Tudattalanul, mi mind kezeljük ezeket a helyzeteket valahogy. Ki így, ki úgy. Ki sikeresebben, ki kevésbé. De ha szeretnéd, a tudatos figyelmed lehet a kulcs ahhoz, hogy az életnek nevezett helyzeteid, úgy legyenek kezelve, ahogy akarod és mindig, ismétlem mindig azt az eredményt kapd, ami segíti céljaid elérését.
Végül, kellő szintű tudatos figyelemmel, az értelmezése annak, hogy mi történik veled, szintén a te döntésed eredménye lesz. Talán sosem gondoltad ezt át, de valójában folyamatosan címkézed, más szóval jelentéstartalommal ruházod fel, a körülötted lévő világot, mindent és mindenkit benne. Azt tudnod kell, hogy valójában semminek nincs beépített jelentése. Bár társadalmilag egyet érthetünk bizonyos dolgok jelentésében, mégis minden jelentés kívülről adódik hozzá, a világ minden jelenségéhez.
Ha többet szeretnél tudni erről, kérlek olvasd el a: HOGYAN ADJUNK ÉRTELMET ÉLETÜNKNEK…avagy a “42” létrejötte című írást
http://sorsugynokseg.hu/hogyan-adjunk-ertelmet-eletunknek/
Gyakran, a jelentés, amit a jelenségekhez kapcsolunk nem igaz. Még akkor sem, ha mi azt feltételezzük. Minden jelentéstartalom, főleg azok, amelyek negatív kifejeződésűek, például képesség hiánya, vagy a bukás lehetősége, önbeteljesítő jóslatokká válnak. Például:
„Ez az eredmény azt jelenti, hogy nem vagyok elég okos”
„Ez a válasz a másiktól, azt jelenti, hogy senki sem törődik velem”
„Ez a hiba azt jelenti, hogy sosem leszek sikeres”
és így tovább…
A jelenségekhez kapcsolt jelentéstartalom lehet segítő vagy ártó. Az igazság az, hogy semmi sem jelent semmit,…
…míg te el nem döntöd, mit jelent.
Mikor tudattalanul és automatikusan kapcsolunk jelentéstartalmat a jelenségekhez, úgy tűnik, mintha az, azok szerves és igaz része lenne. Így összekapcsolva a kettőt, elszenvedjük ennek következményét. Ha a jelentéstartalom nem segítő, korlátozó, a létrehozott eredmény nem juttat minket közelebb célunkhoz.
Tegyük fel, a következő történik veled:
- Vonzónak találsz valakit, de azt a valakit nem érdekled.
- Üzleti vállalkozásba kezdesz, de elfogy a pénzed, és be kell zárnod.
- Jelentkezel egy állásra, de más valaki kapja meg.
Ha ezekhez az eseményekhez azt a jelentéstartalmat társítod, hogy
- „Ez azt jelenti, hogy sosem lesz kapcsolatom”
- „Ez azt jelenti, sosem leszek sikeres”
- „Ez azt jelenti, hogy a dolgok összeesküdtek ellenem”
Az elméd meg fogja találni a módot arra, tudattalanul választva olyan embereket és szituációkat, hogy igazolja ezeket a képzettársításokat. Megfelelő szintű tudatos figyelemmel, más, téged segítő, a célodat támogató jelentéstartalmakat kapcsolhatsz a veled történt eseményekhez.
Jelen példáknál maradva:
- „Ez azt jelenti, hogy nem vagyok az esete”
- „Ez azt jelenti, hogy a képességeimhez jobban passzoló üzletet kell választanom”
- „Ez azt jelenti, hogy ez a munka nem nekem való”
Egy kis okolás és projekció, csak a vicc kedvéért…
- „Ez azt jelenti, hogy egyébként is „szőke” volt”
- „Ez azt jelenti, hogy a rendszer szar”
- „Ez azt jelenti, hogy a főnök egy hülye lett volna”
Viccet félretéve…
Mikor a tudatos figyelmi szinted megemelkedik, mert meg fog, ha folytatod az utazást, amit a sorsügynökséggel elkezdtél, akkor a történetekhez kapcsolt jelentéstartalom, választásod eredménye lesz és azt fogod választani természetesen, ami jó neked. Bárhogy is nézel a dolgokra, a növekvő tudatos figyelmed, jelentőségteljesen és mindenképpen pozitívan változtatja meg az életed.
A liftbeszédem:
Most, hogy érted a tudatos figyelem fontosságát, szeretném megosztani veled a liftbeszédem. A liftbeszéd, ha esetleg nem tudod, egy olyan magyarázata annak amivel foglalkozol, amit egy rövid közös liftben eltöltött idő alatt el tudsz mondani. Mikor megkérdeznek, hogy…
…miről is szól a sorsügynökség?
ezt szoktam mondani:
…”van egy eszköz, a holografikus szinkronhang, ami nagyban megnöveli a tudatos figyelmi szinted, viszonylag rövid idő alatt. Ez a tudatossági szint azokhoz az emberekéhez hasonlítható, akik több órát meditáltak naponta…
…évtizedekig.
the end
Ha még van idő, így folytatom:
Mikor megemelted a tudatos figyelmi szinted, megmutatom neked, hogyan irányítsd, hogy a lehető legtöbb választási, döntési lehetőséget teremtsd az életedben, azokon a területeken, ahol ezt tényleg megteheted. Amit a tudatos figyelmeden kívül teszel, az automatikusan történik. Amit tudatos figyelemmel, az választássá, döntéssé válik. Ha a jelenlegi eredményeid nem olyanok, mint amilyeneket szeretnél, az azért van, mert az érzéseidet, viselkedésedet, és jelentéstartalmaidat a tudatos figyelmed nélkül, automatikusan választod. NEM pedig tudatos figyelemmel, azzal a feltétellel, hogy közelebb visz-e a kiválasztott célodhoz, vagy sem. Ezért érzel olyan érzéseket, amiket nem akarsz, viselkedsz úgy, ahogy nem szeretnél. Nem cselekszel, mikor tudod, hogy kellene, vonzol be és vonzódsz olyan emberekhez, akikhez tudod, hogy nem kéne, és kapcsolsz önpusztító jelentéstartalmakat a veled történt dolgokhoz. Csak akkor tudod ezt tenni, ha tudatos figyelem nélkül, automatikusan teszed. Tégy szert elég tudatos figyelemre, és használd azt arra, hogy megfigyeld, hogyan is teszed mindezt.
Így válik LEHETETLENNÉ,
hogy azt csináld, ami nem jó neked.
Úgy, hogy nincs szükséged hihetetlen akaraterőre és erőlködésre, hogy mindezt távol tartsd magadtól. Magától tűnik el. Tudatos figyelmed hiánya és az, hogy nem tudod hová és hogyan irányítsd, okozza a mókuskereket az életedben. Ezért van az, hogy bár számtalan jó és hasznos könyvet olvastál, jó kurzusokon vettél részt, sok hasznos dolgot tanultál, még sincs béke és boldogság az életedben.
És a siker is elkerült.
Az alapok fontosak, életbevágóan. És semmi sem alapabb, mint a tudatos figyelem. Megfelelő szintű tudatos figyelemmel, minden a helyére kerül. Apropó, mikor elég tudatos figyelemre teszel szert, a könyvekben olvasott és a tanfolyamokon tanult dolgokat is, könnyedén állítod fejlődésed szolgálatába. Ha még nem olvastál és tanultál magadról eddig semmit, mikor elkezded, tudatos figyelemmel, könnyedén szívod magadba és használod a tudást. Nem fogod elhinni, hogyan tölthettél ennyi évet a mókuskerékben.
Foglaljuk össze a dolgokat, és ezt követően megmutatom, hogyan tehetsz szert tudatos figyelemre, és változtathatod meg az életed.
Izgalmas lesz.