MÁSODIK FEJEZET
FIGYELMEM HIÁNYA
és amit érte tettem.
Harminchat évig, az ideális körülmények élvezőjeként, és a rossz körülmények áldozataként tekintettem magamra. Életemnek ebben a szakaszában, a figyelő tudatos szándékom, nem sok mindenben nyilvánult meg. Azt sem tudtam, mi az a tudatos figyelem. Tettem a dolgom, mint minden ember, voltak sikereim és kudarcaim egyaránt. Az érzéseim felett, végképp semmilyen uralmam nem volt. Reagáltam az engem ért ingerekre, aszerint, amit a tudattalan programmondataim diktáltak. Düh és bánat, néha még egy kis depresszió is társamul szegődött, általában figyelmeztetés nélkül előtűnve. Ezek és az ehhez hasonló érzéseim, eltaszítottak emberektől, kisiklatták terveimet.
Néha, rövid időre feltűnt bennem a szándék, hogy változtassak ezen, és pillanatokra sikerült is. De ezeket a pillanatokat, totális kiszolgáltatottság követte. Ki voltam szolgáltatva, az akkor még érthetetlen és önműködően születő érzelmeimnek. A pillanatnyi tudatosan figyelő jelenlétet, úgy sikerült másodpercek alatt tönkretennem, hogy kapcsolatok, barátságok, lehetőségek, üzletek tűntek el a süllyesztőben. Máskor, pont abban a pillanatban torpantam meg, mikor a legnagyobb szükség lett volna rá, hogy folytassam, amit elkezdtem. Úgy tűnt, hogy az életemben feltűnő, mellém sodródó emberek sem az én választásaim. Újra és újra, ugyanazon típusú emberekkel kerültem kapcsolatba. Hiányzott belőlük a felelősségtudat, az etika, az érzelmi intelligencia, nehezen tudtam velük együttműködni és nem sokat törődtek velem. Azért volt néhány csodás kivétel, ők a mai napig barátaim.
Hogyan vonzom be az életembe, ezeket az egyforma embereket?
– kérdeztem magamtól…
Frusztrált és zavarodott voltam. Elveszett, aki sehova sem haladt. Fogalmam sem volt, hogyan kéne változtatnom az életemen. Dönteni akartam a saját sorsomról,…
…de nem tudtam hogyan.
Ma már biztosan tudom, hogy a boldog élet legfontosabb alapja, a tudatos figyelem, ami választáshoz, döntéshez vezet. Az elmúlt hét évet, azzal töltöttem, hogy a tudatos figyelemről, a választásról, a döntésről tanultam, és arról, hogyan hozzam létre, a legjobbat és a legtöbbet belőle. Azt is megtanultam, hogy a tudatos figyelem és a választás nem az, amit a legtöbb ember annak gondol. Ahhoz, hogy megértsd és beépítsd, amit mondani szeretnék, hogy biztosan használni is tudd, a történetet, egy kicsit messzebbről kell indítanom, az emberi figyelem kondicionáltsága területén. Ez segít majd, megfelelő szövegkörnyezetet teremteni a továbbiaknak.
A következőt fedeztem fel: Mikor az emberek, nem az elvárt eredményt kapják, választásaik következményeként, az gyakran azért van, mert nem figyelnek a nagyobb képre. Arra a képre, amibe az ő képük bele van foglalva. A legtöbb kudarc abból adódik, hogy az emberek a problémáikat, azon a figyelmi szinten próbálják megoldani, ahol azok keletkeztek. Ami az igazat megvallva lehetetlen. Talán hallottad Einstein híres mondását: „Egy probléma nem megoldható, azon a szinten, ahol az keletkezett.” Tudnod kell a figyelmedet, egy nagyobb perspektívába helyezni. Tudnod kell egy szinttel feljebb lépni, hogy lásd a probléma, hogyan kapcsolódik bele, a „nagyobb képbe”. Amint ezt az alapgondolatot megérted, minden a helyére kerül. Ezt követően, belevetjük majd magunkat a sűrűjébe, és lépésről-lépésre, egyre többet fogsz érteni a folyamatból.
Mielőtt rátérünk az alapokra, had osszam meg veled, azt a tizenöt dolgot, amit szerintem mindenki szeretne. Megígérem, hogy sok minden más mellett, ezeket is megkaphatod, ha hajlandó vagy tenni érte. Elmondom hogyan. Könnyebb lesz mint gondolnád.
Íme a tizenöt dolog, amit szerintem mindenki szeretne:
- Jobban érezni magad
- Jobban viselkedni
- Több közeledést, szeretetet
- Tisztább gondolkodást, jobb döntéseket
- Több boldogságot
- Több biztonságérzetet, belső békét
- Egészségesebb és hosszabb életet
- Anyagi biztonságot, több pénzt
- Működő érzelmeket
- Megoldható problémákat
- Hogy jobban értsd az embereket
- Hogy mások megértsenek
- Hogy kitartóbb légy
- Hogy létrehozz valamit
- Hogy megtapasztald a lelki kapcsolódást
Mikor ezt a listát írtam, rájöttem, úgy kezdtem az utam, hogy egyik sem volt meg. Annak gyakorlásával, amit megosztok veled, ma már mind az enyém. Nem azt állítom, hogy nincsenek problémáim. Vannak, jó sok, pont úgy mint neked. De a képességem, ahogyan a problémáimat kezelem, az teljesen megváltozott. Persze, ahogy a listán szereplő dolgok a tieid lesznek, segítenek minimalizálni, és kompenzálják azokat az emberi problémákat, amivel semmit sem kezdhetünk.
Talán most azon gondolkodsz, miért vagyok alkalmas arra, hogy bármit tanítsak neked. Nos, nem vagyok. Nem is akarok az lenni. Szeretném megosztani veled a nézőpontomat, egy olyan témáról, amivel talán többet foglalkoztam, mint te. Az, hogy ezzel mit kezdesz, az a te döntésed. A tapasztalataim alapján, talán át tudok neked adni úgy dolgokat, hogy könnyebb legyen megérteni. Ahogy majd haladsz előre a könyvben, remélem egyetértesz velem. Megtanultam, hogyan okozzak AH-HA élményeket másokban, olyan gondolatokkal kapcsolatban, amiket egyébként nehéz megérteni. Azt gondolom, a saját nehézségeim, amiből nem kevés volt, szintén segítenek abban, hogy a te nézőpontodból is lássak dolgokat, így segítve a jobb megértést. Éltem úgy, ahogy te is éltél, és szenvedtem úgy, ahogy te is szenvedsz, majd megragadtam a grabancomat, és kirángattam magam az ingoványból, ahogy te is fogod. Ezután létrehoztam egy olyan életet, amit mindenestül imádok, ahogyan te is létrehozol majd.
Semmilyen különleges előnyöm nem volt. Csonka családban nőttem fel. A szüleim akkor váltak el, mikor kamasz voltam, de a traumák jóval korábban értek. Olyan mértékben traumatizálódtam, hogy azt sem tudtam merre van az előre. Bár ezt még akkor nem éreztem/értettem. A szüleim szerettek, de az ő tragédiájukért tudattalanul, mint minden gyerek általában, magamat okoltam. Gyerekként pufi és nagyfejű (hájfejűnek csúfoltak) voltam. Gyakran kritizáltak, bántalmaztak és szégyenítettek meg. Édesanyám határtalan szeretete mellé, apám érzelmi retardáltsága társult. Nem hibáztathatom érte, fogalma sem volt, hogyan mutassa ki a szeretetét, hiszen az ő apja sem volt rá képes. Hogy bármiféle figyelmet kicsikarjak apámból, nagyon rossz gyerekké váltam, aki bármit megtett, hogy az apja figyeljen rá. Elloptam a kocsiját, verekedtem, piszkáltam az öcsémet. Megzavarodva a figyelemért folytatott játszmáimtól, exhibicionista lettem, és bármire hajlandó voltam egy kis figyelemért. Képtelen voltam hosszútávú elköteleződésre, az önbizalmam látszólag, kifelé rendben volt, de belül kétségek gyötörtek, és állandóan úton voltam, mint aki menekül valaki, vagy valami elől. Ma már tudom, hogy magam, és a felelősség elől menekültem.
Összességében az életem első harmincöt éve, érzelmi szempontból egy nagyon elbaszott történet. Boldogtalan voltam, de ezt remekül kompenzáltam, a három jól ismert módon. Figyelem elterelés (szex, szórakozás, haszontalan időtöltés), tudatállapot módosítás (ital, gyógyszerek, drogok), illetve impulzuscsökkentés (depresszió). Üzletemberként sikeressé váltam, de sikereimet, nagy-nagy bukások követték. Úgy tűnt, valami nem stimmel velem. Emlékszem az utolsó cseppre a pohárban, mikor egy üzleti vitából eredően, szétverték a fejem egy teremgarázsban. Nem volt túl jó élmény, de valami akkor megfogalmazódott bennem:
Én rontom el a dolgokat.
Hogy hogyan, arról fogalmam sem volt, de tudtam, hogy változtatnom kell. Emlékszem, egy hétig ki sem jöttem a lakásomból, olyan depresszió, no meg kék foltok telepedtek rám. Valahol a mélyponton megértettem, és beismertem magamnak, hogy én vagyok a hibás, és nem mindenki más, mint ahogy addig a pontig, folyamatosan mondogattam magamnak. Minden szempontból egy fordulóponthoz értem. Felelősséget vállaltam a helyzetemért, ahelyett, hogy másokat hibáztattam volna. Az derült ki később, hogy ez a felismerés, feltétlenül szükséges bárkinek, aki meg akarja fordítani az elrontott életét.
Elkezdtem önismereti könyveket tanulmányozni, szemináriumokra jártam. Terapeutához mentem, többhöz is. Rengeteg, ma már általam csak zsákutcának minősített próbálkozásom volt, hogy megértsem magam, és azt, hogyan rontom el. A jobbak közé számított, és a mai napig hasznos, amit a testemről tanultam, a Testnevelési Egyetem és a Mantra szabadegyetem anatómia óráin. Nagyon jól jöttek, az agyam működésének és a világ metafizikai létének megértéséhez, az extra-pszichológia óráim a Mantrán. Azt kell mondjam, hogy minden, amit a Mantrán tanultam, csodaként járult hozzá ahhoz, hogy később az agyamat megtölthessem, egy már általam választott megismeréssel, megértéssel a világról és önmagamról. Minden próbálkozásom ellenére, ami arra irányult, hogy az életemet összerakjam, még mindig boldogtalan voltam. De nem adtam fel, mentem tovább rendületlenül. Nem volt választásom. Azt gondoltam, vagy átvágom a gordiuszi csomót, vagy bedobom a törülközőt.
Talán a történeted hasonlít az enyémhez, talán nem. Nem tudom, de azt tudom, ha az életed eddig csuda jó is volt, és élvezted minden percét, amit megosztok veled, az téged is többé, jobbá és képesebbé tehet.
Ha szeretnél:
- megszabadulni a boldogtalanságodtól
- áttörni a zavarodottságodon
- abbahagyni a hibák ismétlését
- abbahagyni a halogatást
- tenni azért, amit igazán szeretnél
- megszabadulni bizonyos emberektől
- boldogabb, békésebb lenni
,akkor ez a könyv segíteni fog.
Végül, 2009-ben a Mantrán, Janó az osztálytársam, megajándékozott a „csodával”. Részletesen megírtam előző könyvemben, a sorsfordító avagy az én történetemben.
38 évesen egy új élet kezdődött.
Olyan kutatásokkal ismerkedtem meg, amik egy olyan eszközhöz vezettek, ami hihetetlen változásokat idézett elő az agyamban. Ez jelentős mentális, érzelmi, fizikai és spirituális változáshoz vezetett az életemben. Ez volt az a gyorsítórakéta, ami végül mindenhez hozzásegített. Később mesélek majd erről a „rakétáról”, amit egyébként Holografikus szinkronhangoknak neveznek. De előbb, szeretném veled megosztani az alapokat, néhány nagyon érdekes információt és kutatási eredményt. Mint például azt, hogy a Holosync (ez a rövid elnevezése a Holografikus szinkronhangoknak), ugyanazokat a változásokat hozza létre az agyadban, mint a tradicionális meditáció, csak sokkal gyorsabban.
Ahogy elkezdtem a Holosync-et és az egyéb információkat beépíteni az életembe, a haragom, a depresszióm, a csalódottságom, az unalmam, a sok-sok nem szeretem érzés, érzet és viselkedés, elkezdett eltűnni az életemből. Nem voltam már depressziós. Az emberek elkezdtek ismét szeretni. De ez más volt. Egy őszintébb, ön azonosabb, valódibb szeretet, tisztelettel és kapcsolódási vággyal átitatva. Mi több, ahogy az elmém tisztult, egyre több kreatív ötletem lett, egyre jobban éreztem magam a saját bőrömben. Egyre motiváltabb lettem, és ez ahhoz vezetett, hogy létrehoztam a sorsügynökséget.
A sorsügynökség egy csodás kezdeményezés, és az évek alatt sokaknak segített megváltoztatni az életét. Tudom, hogy nélküle nem lennék képes azt az életet élni, amit ma élek. Nem lettem volna képes a sikereimet elérni, és a tapasztalataimat megosztani veled, ha az eszközt és az információt, amit most megismersz, nem találom meg.
Ami igazán előre vitte ezt a folyamatot, főleg a kezdetekkor, az az én kielégíthetetlen kíváncsiságom mindennel kapcsolatban, ami egy kicsit más mint a közismert, ami egy kicsit előre mutató, ami egy kicsit human high-tech.
Például, mikor megpróbáltam irányítani az elmémet, hogy pozitív gondolatokat gondoljon, úgy ahogyan mások tanítják, azt tapasztaltam, mint ahogy talán te is, hogy nem egy könnyű dolog. Azon töprengtem, miért nem megy ez nekem. Azután belefutottam valakibe egy előadáson, és ő mondott valami okosnak tűnőt, vagy olvastam valamit, és abból kaptam egy ötletet. Így épült a fejembe, puzzle-ként a kép. Mikor megpróbáltam tenni valamit, az érzelmi reakcióimmal és a negatív érzéseimmel, amik gyakran jelentkeztek, azt találtam, hogy bármi is hozza ezeket létre, kívül esik az én irányításomon. Hasonló történt a rossz szokásaimmal, és a függőségre hajlamos személyiségemmel is. Kiábrándító volt. Azon tűnődtem, mit tehetek, hogy nagyobb irányításom legyen saját magam felett, hogy eldönthessem, hogyan érzem magam, és hogyan viselkedem.
Azért mesélem el mindezt neked, hogy tudd, pont olyan vagyok, mint bárki más, és semmilyen különleges előnyöm nem volt. Ha én meg tudtam teremteni azt a nagyszerű életet, amiből ma már nem vágyom vakációra, akkor te is meg tudod ezt tenni. Hogy mit teszel azzal, amit megosztok veled, nagyban függ attól, ki vagy, mit szeretnél, és mennyire vagy motivált. De csak, hogy lásd mi lehetséges, egy ilyen boldogtalan, nem hatékony, teljesen elveszett léleknek, mint én, alább találsz néhány dolgot, amit annak eredményeként értem el, amit tanultam, megértettem és most megosztok veled.
- Tudatos kontroll alá helyeztem fizikai függőségeimet (cigi, alkohol, cukor, evés, drogok, szex).
- Elvégeztem két olyan egyetemet felnőttként, amit szerettem volna.
- Rendeztem a viszonyomat az Édesapámmal (megbocsájtottam neki).
- Nem dolgozom. Ezt értsd úgy, hogy csak olyan tevékenységet végzek, amit ingyen is szívesen csinálnék.
- Évekig éltem állom életet, egy trópusi szigeten.
- A legfontosabb, hogy boldog vagyok. Mély belső béke van bennem. Értem az embereket, és tudom, hogy bármit véghez tudok vinni, amit szeretnék.
Kérlek, ne gondold azt, hogy kérkedem. Tényleg egy átlagos képességekkel rendelkező ember voltam, és senki nem lepődött meg jobban azon, hogyan alakultak a dolgok, mint én magam. Ma már tudom, hogy akik ismerik és gyakorolják a Tudatos Figyelem Tudományát, elérik céljaikat, és még azokon is túl. Azért írtam le ezeket az eredményeket, hogy megmutassam,…
…a boldogság és a siker mindenki számára elérhető.
Csak elég tudatos figyelemre, és persze arra a vágyra van szükséged, hogy kezdjél valamit az életeddel.
Mielőtt elmesélem az alapokat, még egy nagyon fontos dologról beszélnünk kell. A legtöbb tanítás azzal kecsegtet, hogy az életed mesterévé válni könnyű dolog. Nos, nem az. De azt megígérhetem, hogy olyan könnyűvé teszem ezt neked, amilyen könnyűvé csak lehetséges. Csak meg kell mutassam neked az eszközt és a kulcs alapszabályokat, amivel én dolgoztam. Ezt követően, motiválnom kell téged, hogy elindulj az úton, és használd őket. Minden változás az agyadban kezdődik. A folyamat eddig hosszú és bonyolult volt, de most megismersz egy rövidebb, könnyebb, gyorsabb utat, erről szól…
A
TUDATOS
FIGYELEM
TUDOMÁNYA
Ha hajlandó vagy követni az utat, amit építettem, az életed alapjaiban változik meg. Szerintem, sokkal gyorsabban fogod ezeket a változásokat, célokat elérni, mint én, mert egyenesen a célba viszlek, és nem kell behajtanod az általam már ismert zsákutcákba. Az út nem könnyű, és meg kell fizetned az árát, de az biztos, hogy működik, és az is biztos, hogy életed legizgalmasabb kalandjára vállalkozol, ha útnak indulsz,…
…mert ez az út rólad, a te életedről szól.
Nem kell, hogy okos légy.
Nem kell, hogy gazdag légy.
Nem kell, hogy különleges légy.
Ha ezek megvannak, nagyszerű, de ha nincsenek, akkor is sikerrel járhatsz.
A következőkben, a legfontosabb alapot szeretném veled megismertetni, ami minden pozitív változást lehetővé tesz. Nélküle minden nagyon nehézkes és bonyolult, vele minden nagyon könnyű.